Székely Jeruzsálem

Erdély legendásan toleráns földjén, ahol több nemzet él sok évszázada egymás mellett - a 16. század végén a zsidók hitére tért át egy magyar közösség. Lelki zsidóknak vallották magukat. A vérségileg nem, de lelkileg zsidó székelyföldi emberek szinte hihetetlen története: a hitvallásért vállalt végeérhetetlen üldöztetésről szól. Valóban ótestamentumi, kemény és zord sors verte a ,,székely zsidózókat, székely szombatosokat" (így nevezte őket az erdélyi köznyelv).A huszadik század negyedik évtizedére már csak néhány szombatos család maradt a Küsmőd pataka melletti Bözödújfaluban (a ,,székely Jeruzsálemben"). Aztán jöttek a zsidótörvények...Végül a falu is Ceauşescu faluromboló politikájának áldozatául esett: elárasztották vízzel. Ennek a több évszázados történetnek a sokfelé ágazó szálait követheti az olvasó Szávai Gézának az identitásról szóló, vallomásos esszéregényében. SZÁVAI Géza (1950) a székelyföldi Küsmődön született. A nyolcvanas évek végétől Budapesten él. Fontosabb művei: Aletta bárkája (regény), Séta gramofonzenére (regény), Múlt évezred Marienbadban (regény), Oszlik a bál (utójáték), Valaki átment a havon (Kisregények és nagyregények), Csodálatos országokba hoztalak (regény), A nagy átmenetelés (vígregények). A Székely Jeruzsálem megjelent románul, franciául, és újabb nyelveken is előkészületben van a kiadása.