Szarvaslesen

Mandzsu-Szibéria tajgáin délszaki a nyár, sarkvidéki a tél, tigrisek és leopárdok lopakodnak a havon, kínai gyógyfű-kereskedők járnak az aprócska, ember alakú "életgyökér", a Zsenyseny után, s agancsvadászok lesnek a gyönyörű, kihaló nemesvadra, a pettyes-szarvasra. A Zsenyseny is, a barkás agancs is hitük szerint megifjítja az öreget, drága pénzen vásárolják a gazdagok. Az elbeszélés hőse, aki maga is vegyész és agronómus, akárcsak Prisvin, az első világháború után vetődik erre a valószínűtlen tájra, s nagy szarvasszelidítő munkába fog. A misztikus és racionális természetszemlélet találkozása ad irónikus távlatot ennek a költői ámulattal megírt kisregénynek.