Style 1900 - A szecesszió iparművészete Magyarországon

Fülszöveg A századforduló művészetét a közvetlenül utána következő nemzedék elfogultan bírálta, és ez szinte évtizedeken át megnehezítette, hogy a valóságnak megfelelően értékeljék. Ma már a szakterület kutatói egyetértenek abban, hogy az Art Nouveau, Jugendstil, szecesszió stb. - ahogy e kor művészetét a különböző országokban nevezték - új törekvések kiindulását, kiemelkedő művészek tevékenységét és nagyszerű művészeti alkotások létrejöttét jelenti. A művészeti műfajok közül különösen az iparművészet volt jelentős, hazánkban éppúgy, mint világszerte. Külföldön a századforduló iparművészetéről már az 1920-as évek végén kezdtek napvilágot látni tanulmányok, monográfiák, de hiányzott belőlük az idevonatkozó magyar anyag. A XIX-XX. század fordulója magyar iparművészetéről még nem jelent meg sem magyar, sem idegen nyelvű összefoglaló munka. Így könyvünk úttörő vállalkozás a művészettörténeti irodalomban, mivel elsőként tárja fel és értékeli összegező módon a korszak magyarországi iparművészetét és annak nemzetközi kapcsolatait. A könyv három részből áll. Az első rész foglalkozik a választott téma időszerűségével, a hazai és nemzetközi irodalom kritikai értékelésével, majd a historizmus néhány kérdését világítja meg. A második rész az európai iparművészet előtörténetét, az európai kapcsolatokat és összefüggéseket tárgyalja, s azokat a jelentős mestereket, akik valamilyen vonatkozásban kapcsolatban állottak a magyar iparművészet fejlődésével. A harmadik rész a hazai jelentős, új iparművészeti törekvéseket elemzi és értékeli. Tárgyalja a hazai és külföldi kiállításokat, nemzetközi bemutatókat, majd a jelentős mestereket állítja elénk, azokat, akik vezérszerepet játszottak a hazai iparművészet megteremtésében, és kiemelkedő munkásságukkal nemzetközi rangot vívtak ki. E rész tárgyalja az új műfajokat is: a plakátművészetet és az alkalmazott grafika néhány jellegzetes típusát. Végül utal az iparművészet és a társművészetek kapcsolatára. Az összefoglalás értékeli a korszakot, az iparművészet új társadalmi szerepére, jelentéstartalmának változásaira, sajátos új vonásaira és eredményeire mutat rá, s kitekint a következő stíluskorszak, az Art Déco kialakulására. A könyv függeléke gazdag jegyzetanyagot, válogatott magyar és idegen nyelvű irodalomjegyzéket, műtárgyjegyzéket, név- és helymutatót tartalmaz. A 25 színes tábla és 217 fekete-fehér kép átfogja a kor külföldi és magyar iparművészetét. Monográfiánk hosszú évek mélyreható kutatásainak összegzése, a hazai és a nemzetközi művészettörténeti irodalomban hézagpótló mű. A szakembereken kívül a korszak iparművészetét kedvelő olvasók érdeklődésére is számot tarthat. Vissza Tartalom Bevezetés 5 A Style 1900 előtörténete és kialakulása A nemzetközi és a magyar irodalom kritikai áttekintése 11 A historizmus és az Art Nouveau 16 Terminológiai kérdések 19 Az iparművészet fogalmának kialakulásáról 21 Európai kapcsolatok és összefüggések iparművészetünkben a századfordulón Anglia. Az angol megújító iparművészeti törekvések a XIX. század második felében. William Morris, John Ruskin és jelentősebb kortársaik: Ch. F. A. Voysey, Ch. R. Ashbee. A. Beardsley művészete és kiállítása Budapesten. Walter Crane és Magyarország. Brit iparművészeti kiállítás Budapesten. A glasgow-i stílus. A Style Liberty 27 Belgium, Hollandia. Henry van de Velde működése, magyarországi hatása. Vitctor Horta. A holland nieuwe Kunst 39 Franciaország. Párizs és Nancy. Samuel Bing. Emile Gallé. René Lalique és az ékszerművészet újjászületése. Magyar követői 42 Németország. A német Jugendstil és fontosabb központjai: Hamburg, Krefeld, Scherrebeck, München, Berlin, Darmstadt. A Judend c. lap szerepe. Magyar vonatkozások és összefüggések 47 Skandinávia. A Svensk Jugend és fontosabb képviselői. A népi díszítőművészet szerepe. Svéd néprajzi és népművészeti kiállítás Budapesten. - A dán iparművészet. George Jensen és az ötvösművészet. - A norvég iparművészet. A textilművészt és a népművészet kapcsolata. Frida Hansen munkája Magyarországon. - A finn Jugend, kiemelkedőbb képviselői. Nemzeti jellegű törekvések. Akseli Gallen-Kallela és a finn-magyar művészeti kapcsolatok. Gallen-Kallela Kiállítása Magyarországon 50 Az osztrák szecesszió. A Wiener Werkstätte. Párhuzamok a Wiener Werkstätte és a Budapesti Műhely működésében. Az osztrák hatás kérdése 57 A kelet-európai országok új iparművészeti irányzatairól. Néhány adalék a cseh, lengyel, orosz, román iparművészet történetéhez. A népművészet és a nemzeti sajátosságok 59 A spanyol modernizmus. A katalán Antonio Gaudi. Kapcsolata a helyi történeti és népi hagyományokkal. Követői 64 Európán kívüli irányzatok, kapcsolatok. Az észak-amerikai Art Nouveau. Louis C. Tiffany alkotásai. Hatása Magyarországon 67 Új törekvések, irányzatok a századforduló magyar iparművészetében jelentősebb képviselőik, munkásságuk Az iparművészet-történeti kutatások kezdeteiről és néhány tudománytörténeti vonatkozásukról 71 Az Iparművészeti Múzeum történetének néhány jelentősebb állomása. Radisics Jenő igazgatói működése 74 Adalékok a Magyar Iparművészeti Társulat történetéhez 80 A Művészi Ipar című folyóirat (1885-1894). Célkitűzése és eredményei 81 A Magyar Iparművészet című folyóirat (1897-1944), jelentősége korszakunkban 81 Intézmények és társaságok. A Műbarátok Köre. Az Iparművészeti Iskola szerepe 84 A fontosabb hazai és nemzetközi iparművészeti kiállítások 87 Az új iparművészeti irányzat egyik magyar úttörője: Horti Pál. Az 1900-as párizsi, az 1902-es torinói, az 1904-es St. Louis-i világ-, illetve nemzetközi kiállításokon való közreműködése. Amerikai munkássága. Jelentősége és hatása 90 A faliszőnyeg újjászületése: Körösfői-Kriesch Aladár, Nagy Sándor és a gödöllői műhely. John Ruskin és William Morris eszméinek hatása Magyarországon 99 Új törekvések a csipkekészítésben: Dékáni Árpád és a halasi csipke. A csetneki, a Korniss- és a Pannónia-csipke 105 Az üvegművészet mestere: Sovánka István. Az üvegablak-festészet újjászületése: Róth Miksa, Giergl Henrik, Pantocsek Leó 110 Ötvös- és fémművészeti törekvések: Herpka Károly, Hibján Samu, Tarján Oszkár. A zománcművészet újjászületése. Rappaport Gyula. A vezető ezüstárugyárak művészi termékei: Szandrik, Bachruch. A kovácsoltvas műipar: Jungfer Gyula 112 Új törekvséek a kerámiaművészetben. A Zsolnay-gyár 120 A Fiatalok Köre és az erdélyi néművészet 123 A népi faépítészet és bútorszerkesztés hatásának és alkalmazásának kérdése. Thoroczkai Wigand Ede 130 Faragó Ödön. A népi díszítőművészet egyes motívumai applikációjának kérdése 132 Festők, szobrászok, építészek iparművészeti tevékenységéről 133 Alkalmazott grafika, könyvművészet és plakátművészet. Az iparművészet és az építészet kapcsolata 138 Ikonográfiai kérdések 144 Összefoglalás. Az Art Nouveau és az Art Deco 149 Jegyzetek 157 Válogatott irodalom Magyar nyelvű irodalom 185 Idegen nyelvű irodalom 192 Név- és helymutató 197 Képek 205 Műtárgyjegyzék 385