Senki lányai //A szép élet titka: az olvasás//

Előszó Részlet a könyvből: A Mennydomb volt az egyetlen magaslat messze környéken, arról nevezték el a tetején álló, vedlett, öreg viskót Menny-háznak. A helybeliek meg se tudták mondani, mikortájt épült, csak annyit tudtak, hogy a Mennydombon áll és akkor úgyse kíváncsiak rá. Mert ezen a darabka földön azután együtt volt minden, amitől a parasztember irtózik - komisz, köves talaj, verítékes, meddő munka, düledező épületek, kifizethetetlen kölcsönök. Azt is mondták az östersogniak, hogy még a Nissumfjord iszapja is jobb takarékpénztár, inkább abba fektesse az ember a pénzét és erejét, minthogy ennyi tömérdek lehetetlenséggel felvegye a harcot. Aki ezt be sem látja, nem is igazi paraszt és ha beletörik a bicskája, hát ne számítson sajnálatra. Ők ugyan nem szánják sem őt magát, sem a családját. Az a mondás is járta, hogy aki a Menny-házzal vesződik, az ördögnek vesződik és ez a szó messzire elhatott. Azután sok mást is beszéltek. Sűrűn emlegették a községi szegényházat is és olyankor még Mogensen, a "cucilista" szabó is helyeslően bólogatott. Már pedig valóságos csudaszámba ment, ha ez a mérges kis teoretikus egyetértett a kemény és gúnyoros baloldali parasztokkal.