Sasok és griffmadarak I-II.

Fülszöveg Stefan Heym legújabb könyvében több mint száz évvel viszi vissza olvasóit a történelemben egy véletlen folytán, amely kezébe juttatja egy fiatal amerikai katona elfeledett dédapjának naplóját. Andrew Lenznek az amerikai hadsereg közlegényének dédapja 100 évvel azelőtt mint az 1849-ben megdöntött badeni forradalom hőse keresett menedéket az Újvilágban. Az ő naplójából és az általa összegyűjtött újságcikkekből, levelekből kerekedik ki a történet amely bemutatja milyen bátran kitartott a forradalmi zászló mellett egy kis német fejedelemség szabadságra és demokráciára vágyó népe, az egész német birodalommal nézve farkasszemet - akárcsak Petőfi és Kossuth Magyarországa. Andreas Lenz, a költő és katona Baden Petőfije, aki csípős gúnydalokkal és tüzes indulókkal önt lelkesedést a bátor kis hadseregbe, ott küzd soraiban a harctereken és ott szenved bukás után a pincebörtönben, várva a halálos ítéletet. Az ő Júliája Lenore azonban meg tudja menteni az életét. Andreas Lenz új hazájában is a szabadság és igazság oldalára áll, és Lincoln seregébe küzd a rabszolgatartó Dél ellen: nevét ráfestették a polgárháború hősei emlékművére. A dédunoka pedig a náci Németország ellen készül harcba - éppúgy mint a valóságban az író, Stefan Heym, aki Hitler elől volt kénytelen Amerikában menekülni, és mint felszabadító katona tette lábát ismét hazája földjére.