Reneszánsz költészet (Faludy tárlata)

"A közel ezer esztendős középkor századaiban nagy általában csak papok és szerzetesek tudtak írni-olvasni és tanítani. Az egyházi iskolákban főleg klerikális pályára készülő fiatalok ültek. Kivétel a középkor két utolsó évszázada, amikor nemesemberek csak úgy mint polgárok, sőt parasztok is tanulták a betűvetést. Ekkor Firenzében majd egyebütt - 1400 táján - már szinte minden férfi, még a legszegényebb is értett az íráshoz és az olvasáshoz. Később világi iskolák is alakultak. Ugyanez történt Angliában, Fran-ciaországban és másutt is, méghozzá a könyvnyomtatás feltalálása előtt. Hogy miért éppen akkor és nem elébb vagy utóbb - erre a kérdésre semmiféle választ nem várhatunk. Mikor Dante Alighieri (1256-1321) fellépett, méghozzá éppen Firenzében, ott már számos, nálánál ugyan csekélyebb tehetségű, de korántsem lebecsülendő költő működött. Annak ellenére, hogy Dante fontosabb műveit olasz és nem latin nyelven írta, megjelenése mégis nagyharang volt a reneszánsz költészet beindulásához. Petrarca még Dante életében született; őt követte néhány évtizeddel később a francia Villon meg az angol Chaucer, majd a könyvnyomtatás és a művelődés terjedése: más szóval az újjászületés, vagyis a reneszánsz költészete. Noha Dante és a többiek is anyanyelvükön írtak, ők mégse provanszi trubadúrokat és a német minäsengereket követték, hanem az ókor latin költészetét, vagyis a jogrend, a festészet, a szobrászat és a próza mellett római mintákat folytattak és kötöttek össze velünk. Az európai líra történetében három nagy korszakot figyelhetünk meg. Miután az ógörög líra ha nem is nyomtalanul, de elveszett, a római költészetet tekintjük első nagy korszaknak. Nagy része a Krisztus előtti első századra korlátozódik. A második a reneszánsz lírája, mintegy 1280 és 1610 között. Végül az a líra következik, amely 1750 körül indult útjára és 1950 körül ért véget. A római lírából könnyű egy ilyen kötetet összeválogatni mint a jelenlegi, míg a reneszánsz költészet virágaiból még a fele se fér el e lapok között. F. GY.