Regina Mundi-Cciszterci Nővérek Apátsága

A REGINA MUNDI Ciszterci Női Apátság Története - Íme, a ciszterci nővérek Regina Mundi monostora alapításának és - Isten kegyelméből - kibontakozásának rövid története. - Magyarországon a XII. és XIII. században mintegy húsz ciszterci férfi és négy női monostor létezett. Háborúk, a történelem viharai, török-tatár támadások vetettek véget életüknek. Csak a török megszállás megszűnése után, a XVII. században, Zircen kezdődött el újra a ciszterci élet. A zirci ciszterci atyák az idők folyamán vállalták az ország öt középiskolájának vezetését és biztosították annak tanári karát. A zirci apátságban a II. világháború végén kb. ötven fiatal szerzetes teológiai és monasztikus képzése folyt. Érdi Apátság- Zirc monasztikus élete, az ünnepélyes liturgia fiatal lányokat is vonzott. Felébredt bennük a vágy a magyar ciszterci női monasztikus élet újjáélesztésére. Naszályi Emil atya, teológiai doktor és professzor, novíciusmester, a zirci kórus vezetője, a Mária Kongregáció prézese felfigyelt a Szentlélek halk szavára és foglalkozott az Isten hívását érző lányokkal. Bölcs előrelátással és kitartással egyengette útjukat, a Lélektől sugallt terv megvalósulását. 1944. augusztus 20-án vitte a zirci apáti tanács elé egy női monostor lehetőségének a kérdését. A konvent a ciszterci női alapítást elvileg elfogadta, de az anyagi támogatást a gazdasági nehézségek miatt visszautasította. Endrédy Vendel zirci apátúr akkor Emil atyára bízta az új ciszterci női közösség életének egész felelősségét és 1944. szeptember 8-án az első hét jelentkezőt a Rend imaközösségéhez kapcsolta.