Régi magyar költők tára XVIII.század - Közköltészet 2.

A Régi Magyar Költők Tára XVIII. századi sorozatában 2000 óta önálló alsorozatként tematikus kötetekben jelenik meg a korszak félirodalmi verstermése. Az összefoglalóan közköltészetnek nevezett, folklorisztikus módon variálódó, javarészt anonim alkotások főként kéziratos gyűjteményekben terjedtek, illetve ponyvanyomtatványokban, kalendáriumokban és néhány nyomtatott antológiában. Vizsgálatuk és közreadásuk régi adóssága volt mind a magyar irodalomtudománynak, mind a folklorisztikának, higyen elsőrangú irodalomszociológiai és mentalitástörténeti forrásai a XVIII. század közműveltségnek. Az ötrészes alsorozat első kötete 2000-ben jelent meg Mulattatók címmel, a csúfolók, gúnydalok és hazugságversek kritikai kiadásával. A második kötet azonos szerkesztőpáros (Csörsz Rumen István és Küllős Imola) munkája. A Társasági és lakodalmi költészet korpusza 322 szövegcsaládot tartalmaz, ami csaknem 1000 feldolgozott variánst takar (1711-1840). A kötet első negyedét bordalok, pohárköszöntő dalok és versek, mulatódalok és táncnóták alkotják. Ezeket baráti társaságokban, kollégiumi vagy céhes közösségekben énekelték, s fontos szerepük volt e műfajok hazai arculatának formálásában, mivel a korábbi századokból alig ismerünk ilyen alkotásokat. A kötet nagyobbik felében köznemesi, illetve mezővárosi és falusi lakodalmak verses emlkeiből kapunk válogatást. A diákok vagy lelkszek köszöntőversei, a házasulandókhoz szóló tanácsokat megverselő intő-oktató énekek, a diákok kórusa által énekelt, antikizáló, rokokó házasénekek és a máig népszerű, ponyván is terjesztett vőfélyrigmusok ugyanazt a célt szolgálták: hangsúlyozták a lakodalom átmeneti rítus jellegét és az új értékrendet, emelték az ünnep fényét, s megkönnyítették ez eligazodást az események sorrendjében. Ilyesfajta alkalmi verseket akkoriben szinte minden hivatásos költőnek írni kellett, ha másként nem, diák korában. A versek jegyzeteiben nemcsak irodalmi, hanem népköltési és tárgyi néprajzi adatokat is bőséggel talál az Olvasó. A szövegek "életéről" szóló tudósítások mellet helyet kaptak az egykorú dallamok kottái is. A versek világát a kötet ezen kívül néhány illusztráció közlésével teszi érzékletessé.