Rabszolgák

A ház szelíd lejtőn épült, és széles, homokos sétány mentén el lehetett látni egész az erdőig, amely a szakadékot szegélyezte. Kétemeletes volt, széles, fehér oszlopok díszítették; magnólia és Hickory-gesztenyefák vették körül, úgy, hogy az egész úgy hatott, mint valami csendes, mély székesegyház. Március volt, délvidéki tavasz. A nagy magnóliák virágjuk teljében pompáztak. A hófehér virágok közt csaknem teljesen eltűntek a fénylő, zöld levelek. A gyepen embermagas rózsafák, mint világítótornyok, tündököltek, vérvörös és narancssárga, nehéz, bársonypuha virágaikkal. Csipkerózsa- és jázminbokrok húzódtak a ház hosszában, az egyik oldalon virágzó narancsliget nehéz, bócító, édes illatárral töltötte be a levegőt. A tarkán virító virágoskertből idehallatszott a rengeteg méh zümmögése..