Pedagógiai olvasónapló

Sokszor gondoltam úgy, hogy olvasmányélményeimet meg kell osztani kortársaimmal. Ahogy belenőttem a szakmába, úgy váltam hivatásos olvasóvá. A lelkendezést felváltotta a tárgyszerű referálás, olykor a dohogás, a kritikai elemzés is. Ma már azok a folyóiratpéldányok, melyek pedagógiai könyv-kritikáimat őrzik, betöltenek egy könyvespolcot. Érdemesnek látszott több mint 40 év termését egyberendezni. Úgy gondolom, hogy ez a terjedelmes olvasónapló kordokumentum is, visszatükrözi egy XX. sz. második felében élt értelmiségi gondolkodásának, reflexióinak történetét. Ez egy olvasata az utóbbi 40 év pedagógiai irodalmának. A közlésnek azon módja, hogy olvasmányélményeimre adott reflexiókat folyamatosan közreadtam, közreadhattam: végül is szakmánk mentalitástörténetét is tükrözhetik valamennyire. Ciklusokat tartalmaz a kötet: ennek sorát pályám logikája diktálta. Első helyen a reform-, és alternatív pedagógiák értelmezésének izgalmas folyamata áll. Ezt egy sajátos kerülőút követi. A néprajz, a folklór, a folklorizmus közleményeinek követése nem csupán kiegészítő passzió volt pályámon. Meghatározta neveléselméleti gondolkodásomat is. Mint ahogy a másik társtudomány, a valóságot összefüggéseiben feltáró szociológia is. Ez a harmadik ciklus tematikai csomópontja. A napjainkig követhető pedagógiai modernizáció, innováció története követhető a következő ciklusban. Végül pályám meghatározó szelete: a modern művészetpedagógia kapott önálló ciklust.