Összegyűjtött versek (Devecseri Gábor művei)

Ismertető: Devecseri Gábor szinte gyermekfővel írta első, hamar feltűnést keltett verseit, s - bár pályája folyamán a legkülönbözőbb műfajokban jelentőset alkotott - fő kifejezési formája élete végéig a líra maradt: egyéb műveit is ez a líra sugározza át. Ez a sajátos költészet - amely kitérői, mellékútjai s olykori tévútjai ellenére - kezdetétől a végéig egységes ívet mutat. Ezt az egységet maga az alkotó fogalmazta meg legtalálóbban abban a kis írásában, amelyet válogatott versei, a Beszakad az idő elé írt: ,,Ha Történelem és Természet keserves rohanása a Bikasiratóban az "élő hús tépését ismétlő domináns Témakör" látomásához vezet, akkor - a tükörbe tekintő költő számára - annak felismeréséhez is, hogy e pályaív gyermekkori, a Lapozgatom a vasárnapi számot embernek ember elleni fenekedését elítélő soraitól törvényszerűen érkezett el a Bikasiratóhoz, mely az élőlényeknek élőlények által okozott szenvedésével feszül szembe. Éppoly reménytelenül, mint az a bizakodó;, napmegállítást álmodó kezdeti költemény? Nem hiszem. Ha az idill állandósításáról mint valami álomról le kell is mondanunk, áhításáról, felidézéséről és az érte való cselekvésről nem." A költő dolga: az elmúlással való perlekedés. S a költészet dolga? Igazolni a költő perlekedését. Azzal, hogy valóban győz az elmúlásom. Devecseri Gábor költészete, a költő fájdalmasan korai eltávozása után, immár elindult ezen az úton.- További ismertető: "Belelapozás". - - Szíve mélyén, mint a kés, -------- dolgozik a feledés; -------- kivágja a szép emléket, -------- kivág engem, kivág téged, -------- kiürül körülöttünk a táj, -------- ő lesz árva, nekem fáj. 195. oldal Tavasz elé (részlet) - - - Csak Ha csak egy szőlőlevelet sikerül megörökítened, ha egyetlen sorod is odaérez a feszes fürtszemek fényköréhez, vagy ha csak vágyad támad a délutáni tóra tekintve, hozzá szót is találni, vagy ha a szépre nézve, hozzátenni semmit sem áhítsz, csak belémerülni mint lelked otthonába: már nem éltél hiába.