Ősemberek - Ősmagyarok

ELŐSZÓ Történeti érdeklődésünk forrása az ember ösztönös önismeretvágya. Irányát közösségtudatunk szabja meg: családunk és népünk múltja feléé fordul, más népek és az egész emberiség múltja is ebben az összefüggésben érdekel. Alapos önismeretre törekedve vágyunk megismerni az elődeinket, családunk őseit, népünk eredetét, faji alkatát és népegyéniségét, nyelvét, szokásait, műveltségét, életformáit, és környezetét, mai életünk minden előzményét. Ismerni kívánjuk a történelmi múltat, mert ettől reméljük emberi életünk és népi hivatásunk értelmének a megfejtését, életszemléletünk és magatartásunk magyarázatát, sőt igazolását is, a jövőbe vetett hitünk és bizalmunk megerősítését. Sorsfordító idők nehéz napjaiban, a múltban keresünk vigaszt és okulást, a múltból merítünk erőt, reménységet, útmutatást. Vissza FÜLSZÖVEG Hóman Bálint 1951-ben halt meg a váci börtönben: utolsó munkáját pedig kézirata és jegyzetei alapján 1985-ben jelentette meg Szendrey Tamás Atlantában, a Monumenta Historica Hungariae in Exteris sorozatban. Nemcsak a történetkutatás, hanem a magyar társadalom is köszönettel tartozik azoknak, akik szép példaként összefogva, hazánktól távol lehetővé tették, hogy az embertelen körülmények miatt és között meghalt tudós szellemi értéke halála után éljen és hasson. A XX. század '30-as éveiben megjelent, Hóman-Szekfű néven ismert Magyar történet I-II. kötetei a magyar őstörténetet és középkort dolgozta fel. Történészeink számára ma is ez az alapvető összefoglalás. A magyar őstörténet azonban a megjelent összefoglalás után is foglalkoztatta Hóman Bálintot. A források elégtelensége nem engedte számára a kérdés lezárását. A társtudományok - elsősorban a régészet és embertan - újabb és újabb eredményei a történész gondolatait tovább vitték, egyes esetekben korábbi véleményét módosításra késztették. Zavarta a fel-felbukkanó dilettantizmus is, amely alkalmanként a társadalomnak vonzóbb "történelmet" kínál, mint a forrásokat szigorú fegyelemmel értelmező kutató. Hóman Bálint ezt a kéziratban és jegyzetekben fennmaradt munkáját - Ősemberek, ősmagyarok aligha tekintette a téma lezárásának. Olvasatakor az az érzésünk, mintha a nagyon sokat tudó kutató meditációját hallanánk a rendkívül szerteágazó, éppen ezért bonyolult témáról. Mint aki tudja, hogy leírt élményének ellenkezője is igaz lehet. Ezt csak a legtöbbet tudó, szerény tudósok tudják érzékeltetni. Történészeinknek, társadalmunknak azonban mindenképpen sokatmondó. Vissza TARTALOM Előszó a magyarországi kiadáshoz 1 Bevezetés 7 Történetalkotó tényezők 8 Emberfajták 13 Faj vagy fajta? 15 Az ember életkora 16 Ősfajták 17 Európai emberfajták 21 Földközi-tengeri fajták 22 Északi-tengeri fajták 23 Tengermelléki fajták 24 Kontinentális fajta 26 Euroamerikai kapcsolatok 28 Ázsiai kapcsolatok 28 Őshaza 32 Atlantisz 39 Faji lélek 43 Táj és fajta 45 Az európai fajták jelleme 47 Keveredés és kiválasztás 52 A népek fajisága 54 Faj, nép, nemzet 57 Ősműveltség 61 A műveltség szemléleti elemei 61 Világszemlélet 62 Az ősműveltség kifejező elemei 66 A nyelv 66 Nyelvcsere 68 Szókölcsönzés 69 Szócsere, jelentésváltozás 70 Analógiás szóképzés 71 Nyelvcsaládok 71 Az emberiség ősnyelve 74 Ének, zene, tánc 76 Képes ábrázolás 77 Az ősműveltség akarati elemei 79 Tűz és víz 80 Szerszámkészítés 81 Munka 83 Gazdaság és társadalom 84 Család és nemzetség 87 A műveltség fejlődése 89 Népképződés 94 Fajták oszlása - népek vándorlása 97 Őskori népvándorlások 98 A nyugat-európai népek délre vándorlása 105 Eurázsiai népmozgalmak 108 A hun-germán népvándorlás 123 Szláv vándorlások 131 Normanok és magyarok 132 A magyarok eredete és őshazája 137 A magyar fajta 143 A magyar ősnyelv 150 A finn-magyar őshaza 159 A finn-magyar őshaza 160 Az ősmagyarok vándorlásai és régi élettársai 169 A finnugor népek oszlása 170 Urál-vidéki magyarok 177 Az urg népek 182 Szavirok 186 Onogurok 189 Uturgurok - baskírok 193 A baskír-kérdés 197 Ugra-Jugra 199 Hunok és bolgárok 200 Türkök 209 Kürt Onogur-bolgár Birodalma 211 A magyarok délre vándorlása 214 A pontusi őshaza 217 Eredmények 221