2 db könyv a zsidóságról: Oroszlánméz + Utolsó szombat

Oroszlánméz "Az én Sámsonom nem azonos a bátor hadvezérrel (aki valójában sohasem állt népe élére), sem pedig a magát Jahvénak szentelt fogadalmárral, a nazírral (aki, lássuk be, bizony rabja volt a szajháknak s a bujálkodásnak), sőt még csak nem is egy acélos izmú merénylő. Az ő története az én olvasatomban elsősorban egy férfiról szól, kinek örökös küzdelem volt az élete, miközben iparkodott megbékélni a nagy hatalmú végzettel, mely osztályrésze lett, s igyekezett beteljesíteni a sorsot, melyet nyilvánvalóan még érteni sem érthetett a maga teljességében, nemhogy beteljesíthetett volna." (David Grossman) Utolsó szombat 1944. január 14. Budapest, Nagyatádi Szabó utca 32. A kopott kapu mögött bujkál a zsidó világ egyik legismertebb szellemi vezetője, Áron Rokeáh. Utolsó budapesti estéjén megrázó, áradó erejű üzenettel fordul a híveihez, ami néhány héten belül több kiadásban is megjelenik. A második megjelenéstől kezdve azonban több tucat mondat kimarad az eredeti szövegből. Mi történt? Véletlen? Tévedés? Szándékos hamisítás? Lehetetlen megmondani. A kérdés azonban velünk marad: mit akart mondani a belzi rebbe? A rabbi búvóhelyétől pár ajtónyira két nő keresi önmagát. Az egyik jó családból származó, művelt zsidó lány, a másik romlatlan, egyszerű cseléd. Egyetemről eltiltott illegális kommunista és mélyen hívő keresztény bejárónő. Nem szerethetik egymást, de nem tudnak létezni a másik szerelme nélkül. Mindenki ugyanarra a kérdésre keresi a választ: menjen vagy maradjon? Küzdjön vagy feladja? Az utolsó órák kegyetlen, mégis emberi küzdelmeinek történetét tartja a kezében az olvasó.