Olajláz (Félpengős regények)

Részlet a könyvből: A tavaszi felhőszakadások miatt annyira megáradt a Rio Canyado, hogy az ár szinte megfordította a vasúti hidat. A délnyugati expressz megállt, mig valamiképpen gondoskodni lehet a továbbutazásról. Mit tehettek volna az utasok, szegények? Leszálltak, hogy megnézzék a várost, ahol megrekedtekTin Spout volt, Texasban. Sok nézni való, persze, nem igen akadt. Valaha cowboyok tanyáztak itt és a prérin ezer és ezer marha legelt. Most petróleumkutak és fúrótornyok faváza meredt az égnek és a lucskos, barna sárban alig lehetett járni. A legtöbb ház deszkából, pléhlapokból összeütött kunyhó volt, az is jóformán mind egyetlen sorban állt. Az esőfelhők közül egyszerre kibukkant a nap és forró sugárözönnel árasztotta el a lapos földet. A sáros, megázott kis helység szinte gőzölgött. Az olajszag beivódott mindenbe és mindenüvé. És állandóan hallatszott valami kellemetlen, cuppogó, kattogó hang: a petróleumszivó gépek zaja, amint a zsíros, nehéz nyersolajat szivattyúzták fel a föld mélyéiből.