Nyolc hold föld

Sásdi Sándor 1899-ben született Vargán. Középiskolai tanulmányai után rövid ideig egy pesti színházi lapnál dolgozott, majd 1923-tól 1942-ig a Pécsi Napló munkatársa volt. Írói pályáján már a húszas évek első felében elindult, írásai megszerezték számára Móricz Zsigmond rokonszenvét, elismerését is. A fasiszta terror idején Dachauba hurcolták - 1946-ban írott s 1967-ben ismét megjelent önéletrajzi regényében, a Fehér kenyér-ben megrendítő lapokon örökítette meg lágerbeli szenvedéseit. A felszabadulás után tovább gazdagodott munkássága, egyike legnépszerűbb íróinknak. Regényei és elbeszélései elsősorban a baranyai falvak embereinek életét idézik fel, ezen a tájon játszódik a Nyolc hold föld cselekménye is. A regény először 1929-ben jelent meg, s azóta már jó néhány kiadás fogyott el belőle. Méltó siker: a szűkszavúságában is hatásos, ízes stílusú sötét, feszültségekkel terhes világot állít elénk - vagyonféltő öregek kapzsisága, babonaság, öröklött betegségek állnak a hősök boldogságának útjába. A Rab család legidősebb fiát ágynak dönti a sorvasztó népbetegség, a tüdőbaj, s a szülők fiuk halálára gondolva attól is félnek, hogy menyük majd magával viszi hozományát, a nyolc hold földet... - Indulatok és szenvedélyek lobbannak, de a befejezés hirtelen békéje mintha az indulatok minőségére, a körülményeiknek kiszolgáltatott emberek esendőségére világítana rá.