Nyitott szemmel

Irodalmi és művészeti tárgyú tanulmányait, cikkeit nyújtja most át Komlós János. Lehet, hogy a népszerű humorista - sokak szemében - háttérbe szorítja az újságírót, de mi hozzátehetjük: voltaképp ezekből a riportokból, esszékből "nőtte ki magát" a kabarészínházi igazgató is, melyek régi, de befejezetlen polémiák folytatására ösztönöznek. A humoros-groteszk műfajok szerelmese bujkál ezekben a nemesen kihívó, aktivitásra buzdító írásokban is. Komlós János nem pályázik a tudósok babérjaira; a maga sajátos alkotói közbeszólásaival, teoretikus igényességével formálja a kulturális közvéleményt. Majd minden írása személyes élményből bomlik ki, amit könyörtelen logikával részleteire bont, s a történelmi tapasztalatok fényénél általánosít. "Nyitott szemmel" nézi és a "gyakorló széplélek" szemével látja a jelenségeket. Színházi szereplése és tudatos publicisztikája egyugyanazon szellem szülötte, akár a ponyváról cseveg vagy a "hosszú távon helytálló" irodalomról beszél, színházi rendezők és világhírű filmalkotók munkáját értékeli, a hagyományok megbecsüléséért száll síkra vagy a modern művészet fejlődéséért verekszik. Személyes indulata egyértelmű akkor is, ha Tosca nyomában lépked, a Vatikán dilemmáját mérlegeli, vagy az ősi kultúrára kíváncsi utazót kalauzolja, s közben megannyi "elavult" tételt állít párhuzamba "korszerű" kételyekkel -a "mindenért" felelős emberi hangján.