Nem is látszik

Mindannyiunk számára nehéz bevallani, kik is vagyunk valójában, de néha nem marad más lehetőségünk. Ebben a könyvben életem első negyven évével nézek szembe, mely egyszerre traumatörténet, és annak feldolgozása, különös tekintettel a családon belüli erőszakra; betekintés a narcisztikus személyiségzavar kialakulásának lehetséges okaiba; fájdalmas vallomás a lélek legmélyebb bugyraiból; valamint a nap mint nap vívott belső küzdelem a szeretetre való képességért és a boldogságért. Egy kritikusom szerint "ez az egész egy ív, egy valós történeten alapuló, magával ragadó stílusban íródott portré, vagy jellemrajz, amiben a fejlődés, ami szintén valós, kiabál és elgondolkodtatja az embert, a harc és a remény, a folytonosság esély az olvasó számára is." Egy megrázó, és ugyanakkor felemelő önéletrajzi regény világába hívom most olvasómat: egy olyan történetbe, amely azért íródott, hogy ne legyenek ilyen történetek... vagy a legvége mégis?