Nem (csak) Erdély volt a tét - Kései tudósítás a párizsi konferenciáról

Vaida-Voevod levelei a párizsi békekonferenciáról, olykor beszámoló, összegző tájékoztatói azért fontosak, mert abban a békéről alig szóló, általános zűrzavarban eligazítanak arról, hogy ki, kivel, hányszor, hol és mikor, meg miért vagy mennyiért. A magyarok története, sajnos, az egyik megrázóan tragikus története a csonkítás okán, azért is. A könyvben kevés szó esik a magyar békeszerződés aláírásáról,mert nem erről szólt, ha szabad ezt ilyen lélegzetelállítóan megfogalmazni, a párizsi konferencia. Annyiban mégis, hogy a háttérben, halkan valaki folyamatosan keresi a konferencián azt a legitim magyart aki aláírná a már 1919. február második felére kész szöveget! A kisebbségi szerződés aláírásának huza-vonája a főtanács és a román kormány között sem rólunk, magyarokról szól, mint hinné ösztönösen bárki, aki magyar! De hadd ne meséljem el a történetet, benne van rejtve, fejtve a könyv szövegeiben. Térképmelléklettel.