Miért buknak meg a kormányok?

A ,,Miért vallanak kudarcot a kormányok?" című könyv alcíme : ,,Alapos vizsgálat arról, hogyan befolyásolja az abszolút hatalom/hatalommegtartás, a gazdasági jólét , a szegénység, az általános bizonytalanság, a korrupció, a megválasztott jelöltek minősége, a választók pozitív szavazási magatartása, a választási rendszer és a pártok etikája a kormányok sikerét/kudarcát. (Valós esettanulmányok felhasználásával) Átdolgozott változat" különféle eseményeket mért, amelyek kormányzati kudarcokhoz vagy sikerekhez vezettek. A hazafiatlan politikusok körében tapasztalható visszataszító tendencia, hogy a polgárok többségének kívánságaival szemben fenntartják önző hatalmi uralmát, továbbra is hozzájárul a kormányzati kudarcokhoz a legtöbb afrikai országban, például Kamerunban, Zimbabwében, Líbiában stb., miközben a politikai hivatalok megtartásának tiszteletben tartása a legtöbb nyugati országban továbbra is erősíti a demokratikus precedenseket és előnyöket. A gazdasági jólét a legtöbb fejlett nemzet, például az Egyesült Államok demokratikus egészségének mércéje, amely évszázados demokratikus gyakorlattal rendelkezik, összehasonlítva a gazdaságilag kihívásokkal küzdő nemzetekkel, ahol egyes demokráciaellenes erők kihasználják országaik döbbenetes gazdasági helyzetét, hogy illegitim eszközökkel - például a Nigerben, Burkina Fasóban és Maliban történt katonai puccsok révén - megragadják a hatalmat. Az országukban uralkodó elviselhetetlen szegénység miatt az emberek úgy döntenek, hogy támogatásukat fejezik ki ezeknek a katonai juntáknak, elfelejtve a Líbiában lezajlott csúnya eseményeket. Egyszer sem gondolnak arra, hogy Kadhafi is népi hősként kezdte, mielőtt hagyta volna, hogy az abszolút hatalom elvakítsa. Azok az emberek, akik ma örvendeznek és dicsérik ezeket a katonai juntákat, soha nem gondoltak arra, hogy ünnepelt katonai vezetőik holnap a legrosszabb Kadhafivá válhatnak. Például ezek a junták fokozatosan átalakulnak Kadhafi taktikájába azzal, hogy meghosszabbítják hivatali idejüket és határozatlan időre elhalasztják országuk választási menetrendjét. Ezért a választók viselkedése alapvető fontosságú tényező, amely meghatározza a kormányzat kudarcát vagy sikerét. Az egyik ilyen választói viselkedés a választói szerepvállalás. A választói szerepvállalás a választók teljes részvétele a választási tevékenységekben, polgári jogaik gyakorlásaként, amely fenntartja a demokratikus normákat és folyamatokat. A választók műveltsége, a választók jogai és a választók jogos döntései a választók önvédelmi fegyverei, amelyek megvédik őket a demokrácia ellenségeitől. A választói korrupció olyan helyzetet mutat be, amikor a választók úgy döntenek, hogy eladják szavazataikat pénzbeli kompenzáció, ingyenes dolgok vagy más csábító ösztönzők elfogadásával a szavazataikért cserébe . A szavazatok megvesztegetésének illegitim cselekménye rossz kormányzáshoz vezethet. És ha a politikai pártok a jelöltek olyan képesítései alapján választják meg zászlóvivőiket, amelyek megfelelnek a jó kormányzási küldetésüknek, amelyet a népük számára kitűztek, akkor lehetővé teszik, hogy a megfelelő politikai jelöltségeket mutassák be az embereknek . Ez azt jelenti, hogy maguk a politikai pártok már lerakták a tartós jó kormányzás alapjait azáltal, hogy gondosan megválasztottak olyan jelölteket, akik jó kormányzási szándékkal rendelkeznek, hogy az emberek könnyen szavazhassanak rájuk az urnákban.