Mai szovjet tanulmányok Dosztojevszkijről

Fülszöveg "Minél messzebbre távolodik időben Dosztojevszkij óriás alakja, annál nyilvánvalóbb, milyen lankadatlan erővel hat a világ sok országának művészeti életére" - írja Jevgenyija Knyipovics kötetünk címadó tanulmányában. Dosztojevszkij aktuális szellemi izgalom, követendő vagy taszító példa a világirodalom minden gondolkodó művészének; megfejtésre váró titok a figyelmes olvasónak. Korunk szovjet irodalomtörténészei elmélyülten, vitára ingerlőn, sőt egymással is vitába szállva keresik a nagy orosz író életének és művészetének rugóit, igyekeznek feltárni "titoklátó" zsenialitásának minden rétegét. Ezekből az újabb tanulmányokból mutatunk be egy csokorra valót, Szucskov, Knyipovics, Lihacsov, Fridlender, Kirpotyin, Karjakin, Lomunov, Burszov, Zolotusszkij és Sklovszkij egy-egy rövidebb-hosszabb írását, amelyek a többi között Dosztojevszkij személyiségének, esztétikájának, ábrázolásmódjának kérdéseivel foglalkoznak, de érintik a klasszikus Dosztojevszkij-Tolsztoj problémát is, és arra törekednek , hogy - legendákat, hamis tömjénezést szétoszlatva - bemutassák a nagy szenvedő és gondolkodó valóságos alakját. Tartalom Borisz Szucskov: A nagy orosz író (Kovács Péter) 5 Jevgenyija Knyipovics: Legenda és valóság (Katona Erzsébet) 27 Dmitrij Lihacsov: A valóságábrázolás kutatása (Kovács Péter) 45 Georgij Fridlender: Dosztojevszkij esztétikája (Szövényi Eszter) 55 Valerij Kirpotyin: Az orosz regény tipológiája (Szüszmann György) 127 Jurij Karjakin: A Bűn és bűnhődés filozófiai-etikai problémaköre (Kovács Péter) 167 Konsztantyin Lomunov: Dosztojevszkij és Tolsztoj (Klaudy Kinga) 205 Borisz Burszov: Dosztojevszkij személyisége (Katona Erzsébet) 265 Igor Zolotusszkij: Dosztojevszkij és a film (Bakcsi György) 291 Viktor Sklovszkij: Dosztojevszkij (Nyíri Éva) 305 Jegyzetek 317 Életrajzi jegyzetek (Bakcsi György) 325