Magyarország zenetörténete II.: 1541-1986

FÜLSZÖVEG Magyarország középső részének elvesztése ellenére az ország kétharmadában, a királyi Magyarország és Erdély - elsősorban szabad királyi - városaiban, az erdélyi fejedelmi udvarban és jó néhány főúri várkastélyban élénk zenei élet folyt. Erről számol be részletes levéltári kutatás alapján sorozatunk második kötete. Bemutatja továbbá zeneszerzőinknek a korabeli európai reneszánsz és barokk stílusban komponált műveit - melyek a Musicalia Danubiana sorozatban folyamatosan jelennek meg -, feltárja a nemzeti nyelvű egyszólamúság fejlődésének jelentős szakaszát a népdal, népének, gregorián és históriás ének területén. Hangszeres zenénk külföldi és hazai forrásokból ismert tánczenei emlékeinek rendszerezésén felül első ízben magának a táncnak hazai történetét is összefoglalja. TARTALOM Előszó 9 Történeti bevezetés 11 Városi zeneélet 19 Szabad királyi városok 21 Toronyzenészek 21 Egyházak és iskolák 41 Mezővárosok 86 Fejedelmi és főúri zeneélet 102 Fejedelmi udvar 103 Izabella és János Zsigmond 103 Báthoryak 105 Bethlen Gábor 109 Rákócziak 113 I. Apafi Mihály 114 Főúri zeneélet 115 Batthyányak 115 Nádasdyak 118 Esterházyak 119 Zenei művelődés 125 Iskolai énekoktatás 125 Az énekoktatás helyzete 125 Iskolai énekgyűjtemények 128 Metrikus éneklés 132 A hangszeres zeneoktatás alkalmai 134 Zeneelméleti források a 16-17, századi magyarországi oktatásban 139 A zene szerepe a drámai műfajokban 143 Egyházi zeneélet 155 Katolikus egyház 155 Latin nyelvű gregorián ének 155 Egyházi népének 160 A többszólamú éneklés szerepe 180 Protestáns egyházak 186 A zene szerepe a liturgiában 186 Gyülekezeti és graduális éneklés 187 A szombatosok énekei 212 Deákos, népszerű és nemesi énekköltés 214 Az ének szerepe a 16. és 17. századi magyar társadalomban 214 A históriás ének és rokonai 220 Tinódi Sebestyén 229 Lírai énektípusok 236 A virágének 237 Egyéb énektípusok 242 Az énekvers és szövegvers különválása 243 A históriás ének differenciálódása 245 A kuruc mozgalmak énekei 249 A népies egyszólamúság dallamvilága 254 A zenei írásbeliség alakulása; a lejegyzések hitele. A nótajelzések gyakorlata 254 A népies egyszólamúság formakészlete, dallamtípusai 260 Formakészlet 261 Dallamtípusok 274 Költőink zenei mintái 284 A népies egyszólamúság forrásai; a dallamok eredete 291 A népdal fejlődése a 16-17. században 306 Vokális többszólamúság 348 16. századi emlékeink 348 Források 352 A többszólamú művek egyházi alkalmazása, liturgikus műfajok 360 Zenei stílusrétegek 361 A művek lejegyzése 392 17. századi emlékeink 398 Források 404 A többszólamú művek egyházi alkalmazása, liturgikus műfajok 413 Zenei stílusrétegek 414 A művek lejegyzése 444 Hangszeres zene 445 A hangszeres zene alkalmai és megjelenési formái 445 Hangszerek, együttesek 452 A hangszeres zene mesterei 463 Bakfark Bálint 463 Daniel Croner 468 A 16-17. század magyar tánczenéje 473 Kutatástörténet - bevezetés a források táblázatához 473 A forrásokról 481 A 16-17. századi tánczene típusai 512 Táncok a 16-17. században 530 Kutatástörténeti bevezető 530 A 16-17. századi táncok típusai 532 Régi táncaink nyomai mai néptánckincsünkben 544 Befejezés 558 Rövidítések jegyzéke 560 Bibliográfia 564 Mutatók 595 Személynévmutató 597 Helynévmutató 611 Tárgymutató 614 Képek jegyzéke 621