Magyar néprajz (Második kiadás) - A kötetet gazdag képanyag, 319 fekete-fehér, 65 színes fénykép és 231 rajz, térkép, kotta illusztrálja.

A papír védőborító sarkai, szélei kopottak, elől kis helyen beszakadt. Ismertető: A két kiváló tudós, Balassa Iván és Ortutay Gyula a néprajztudomány eddigi eredményeire támaszkodva, a szakemberek, az érdeklődő nagyközönség igényeit egyaránt szem előtt tartva ad átfogó képet a hagyományos népi kultúra valamennyi ágazatáról, a társadalmi, az anyagi és a szellemi kultúráról. (...) Minden fejezethez rövid bibliográfia csatlakozik, amely útbaigazítást ad azok számára, akiket egyik vagy másik kérdés közelebbről érdekel. A kötetet gazdag képanyag, 319 fekete-fehér, 65 színes fénykép és 231 rajz, térkép, kotta illusztrálja. A kiadó régóta sürgető olvasói igényt kíván kielégíteni a Magyar néprajz megjelentetésével. A harmincas években A magyarság néprajza címmel kiadott négykötetes összefoglaló mű óta - mint ismeretes - nem jelent meg kézikönyv a magyar néprajzról. A két kiváló tudós, Balassa Iván és Ortutay Gyula a néprajztudomány eddigi eredményeire támaszkodva, a szakemberek, az érdeklődő nagyközönség igényeit egyaránt szem előtt tartva ad átfogó képet a hagyományos népi kultúra valamennyi ágazatáról, a társadalmi, az anyagi és a szellemi kultúráról. A bevezető fejezetekben áttekintik a magyar néprajztudomány történetét, a magyar nép etnográfiai csoportjait. A társadalmi kultúrárról szóló részben ismertetik a régi falu társadalmát, a családtól kezdve a különböző rokonsági és társas kapcsolatokig, bemutatják a jellemző társadalmi rétegeket, a falu önigazgatási szervezetét és a különböző társas munkákat és összejöveteleket. Az anyagi kultúrán belül elsősorban a település, az építkezés, a lakás, a gazdasági és egyéb épületek táji formáit és történeti fejlődését ismerhetjük meg. Az állattartás és földművelés mellett bemutatásra kerül a vadászat, halászat, méhészet is. Külön fejezet foglalkozik a népi táplálkozással, a paraszti konyhaművészettel. Két nagy fejezet mutatja be a népviseletet és a hozzá kapcsolódó kisiparokat, illetve a népi díszítőművészet egyes ágait (faragás, szövés, fonás, kerámia, bútorművesség). A szellemi kultúra ismertetése a népzenével és a néptánccal kezdődik, majd a gazdag prózai és verses népköltészettel folytatódik. Ezt a részt a népszokások és a hitvilág bemutatása zárja. befejezésül a szerzők igyekeznek arra is feleletet adni, hogy a hagyományos paraszti kultúra egyes elemei milyen szerepet töltenek be a mai magyar kultúrában. A szerzők bemutatják a népi műveltség történeti rétegződését, s utalnak a szomszéd népekkel való kapcsolatokra. Minden fejezethez rövid bibliográfia csatlakozik, amely útbaigazítást ad azok számára, akiket egyik vagy másik kérdés közelebbről érdekel. A kötetet gazdag képanyag, 319 fekete-fehér, 65 színes fénykép és 231 rajz, térkép, kotta illusztrálja.