Magyar emlékírók

FÜLSZÖVEG A fél évszázad óta gyakran emlegetett erdélyi emlékírók, Kemény, Bethlen Miklós és Kata, Apor, Cserei, Kornis, Rettegi, de előttük s utánuk mások is: a dunántúli Martonfalvay Imre, a felvidéki Veresmarti, a tiszántúli Ottlyk, majd hozzánk már közelebb Kazinczy, Jósika és a névtelenek: Splény, Kováts István, aztán a huszadik század harmadik évtizedétől a nagy művek megszakítatlan s egymást kiegészítő sorozata: Kassák, Márai, Illyés, Móricz, Szabó Dezső, Németh László, majd Nagy Lajos, s még közelebb: Déry, újból Illyés, Vas István, de mellettük Tamási Gáspár, s Gari Margit is - a magyar emlékirodalom gyönyörű folyamata. Líránk persze mindenekfölött! De akad-e még egy, prózai műfajaink közül, mely elérné az emlékírás eredetiségét? Mert az emlékírót nem köti, tehát nem korlátozza a szépírói konvenció, másutt húzhatja meg tehát az elmondható, az elmondandó s az el nem mondandó közti határt. Szokatlan módon talán? Szabálytalanul? De szokatlanságában a regénynél sokszor szabadabban, szabálytalanságában, mai szemmel nézve, sokszor eredetibben. Az emlékírás másfelől, akár a regény: tudósítás hajdani mindennapokról, s portré a történelemmel szembesülő emberről. - A maga ábrázolta Bethlen Miklós, mondja Németh László, mintegy a hiányzó magyar Don Quijote. Más szóval, a jelentős magyar emlékirat, akárcsak világirodalmi rokonai, nemcsak egy korszak, egy társadalmi réteg, egy életforma epikus ábrázolása, hanem, a pillanaton túlmutatva, egy-egy alapvető - itt és most, de másutt és máskor is érvényes - emberi magatartásforma megindító és meggyőző bemutatása. Vissza TARTALOM A műfaj Emlékírás, önéletírás, memoár 7 Határok és változatok 8 Világirodalmi hagyomány 11 Az emlékírók fogadtatása 12 Az emlékező próza ars poetciája 21 Dokumentum vagy irodalom 27 Mi az irodalom? 27 A műfaj koherenciája 32 A műfaj értéke 35 A befogadás dilemmája 39 A műfaj narratológiája 46 A narráció jellege 51 Ki lát és ki beszél? 57 Koherencia és valóságeffektus 60 Az emlékező próza formája 64 Az első virágkor Előzmények 71 A kezdetek 72 Kemény, Kornis, Tótfalusi 74 Bethlen Miklós 84 A hagyomány 85 A forma 87 Bethlen dilemmája 89 A minta 90 A világ 93 Bethlen tragoediája 94 Cserei, Ottlyk, Károlyi, Apor 97 Bethlen Kata 103 Önigazolás? 105 Élet vagy halál? 106 Szent vagy szörnyeteg? 110 Az átmenet kora Emlékezés vagy vallomás 117 Kazinczy emlékezései 119 Keletkezés és recepció 120 Mit és hogyan? 121 Tónus és tempó 123 A szabadságharc után 129 Jósika 131 A naivak megjelenése 134 Társadalmi háttér 135 Irodalom 136 Emlékezés vagy fikció 139 A második virágkor A forma újrateremtése 145 Az irodalom határai 147 Mégsem regény? 148 Kassák Lajos 150 "Látóvá válnak szemeim" 150 Regényforma 151 Hangütés, distancia 153 Alaptémák 155 Fejlődésrajz, vagy memoár? 157 Az egyedi s az egyetemes 158 Márai Sándor 160 Vallomás? 160 Életforma? 163 Van ítélet? 166 Polgár vagy anarchista? 168 Móricz Zsigmond 172 Szociográfia vagy vallomás? 172 A módszer 174 Hiátusok 176 A modell kudarca 178 Szabó Dezső 180 A felnagyított én 183 Vallomások 186 Kritika és illúzió 188 Újabb illúziók 190 Az egyensúly hiánya 191 Németh László 193 Egy kis filológia 195 Fejlődésregény 196 Az elveszett paradicsom 199 Egy másik boldogság-sziget 200 Ellen-Don-Juan 202 Nagy Lajos 204 Néhány ellentmondás 204 Miről beszél az elbeszélő? 206 Felépítés 207 Alaptémák 208 "Pokol s mennyország" 211 A világkép ambivalenciája 213 A torzó értéke 215 Illyés Gyula 217 Szociográfia? 218 Vallomás? 220 A regény vonzása 222 Önéletírás 224 Déry Tibor 227 Emlékező emlékezet 227 Haláltánc 229 Van-e ítélet? 230 Fejlődésrajz 232 Vass István 235 Regény? 235 Szubjektív irodalomtörténet? 238 Kortársak között 240 Eszmei harcok 240 Önéletrajz? 242 Az utolsó naivak 245 Az indíttatás 246 Anyag és nézőpont 247 Formálás 249 Kitekintés 253 Függelék 257 Jegyzetek 265 Névmutató 273