Madarat tolláról, embert Istenéről

Mi magyarok akkor tudunk újra egészséges közösségeket teremteni, ha méhek módjára a táj termékenyítését tekintjük életcélunknak. Ha a folyónak visszaadjuk az eredeti medrét és az árterét, a halaknak az ívóhelyet, barmainknak a gyümölcsfás legelőket, vadainknak a gyümölcsös erdőt, gyümölcsfáinknak a magról szaporodás gyönyörét, gyermekeinknek és szüleinknek a nagycsalád erejét, a Teremtőnek pedig azt az ajándékot, hogy többé nem saját magunk által írt könyvekből akarjuk kitalálni az akaratát, hanem az általa teremtett világból olvassuk ki a követendő mintákat. Az igazság elkendőzése megakadályozza, hogy azonosítsuk a kórokozókat, azaz az emberiséget és a Földet végveszélybe sodró eszméket, tanokat és ezek gazdáit. - Elképzelhető-e gyógyulás a kórokozók azonosítása nélkül? Ha a ,,tudomány"-nak nevezett mai hivatali gépezet nem azonosítja a kórokozót, azt még ki lehet bírni. De ha a védekező rendszerünk nincs tisztában a helyzettel, az maga a pusztulás. Ez a könyv a társadalom védekező rendszerének tagjaihoz, tehát a jövő iránt felelősséget érző, önálló véleménnyel rendelkező, cselekedni vágyó emberekhez szól. ,,Szokatlan gondolatokat vetek fel a továbbgondolásra. E gondolatok egy része sajnos alkalmas ellentétek szítására, megosztásra. Sokat vívódtam, szabad-e ilyesmiket leírni olyan korban, amikor amúgy is ezerfelé szakadnak a természetes közösségek. Az eddigi visszajelzések alapján nemcsak szabad, de kell is. Most ugyanis az útkereséssel foglalkozik a nemzet. Útkereséskor a belülről jövő megosztás nem rontja, hanem javítja túlélési esélyeinket. Ezt azonban nem szabad összetéveszteni a kívülről jövő megosztással, aminek célja nem a gondolatok változatosságának növelése, hanem a közös célért küzdő sorstársak egymás ellen hergelése, összeugrasztása. * A ,,MADARAT TOLLÁRÓL, EMBERT ISTENÉRŐL" című ezen kiadványt a társadalom védekező rendszerének kialakítására fogékony, a jövő iránt felelősséget érző, önálló véleménnyel rendelkező, és cselekedni is vágyó olvasóink figyelmébe ajánljuk.