Lengyel komplexus - Séta a halott lánnyal

"Igen, igaz Tadeusz Konwicki-komplexusom van. Vonatkozik ez Konwickira az íróra és emberre egyaránt. Talán éppen ezért van, hogy számomra ő se nem író, se nem ember. Nekem ő állatember rém, égszakadás, ő az én kis apokalipszisem, az én mennybemenetelem. Igen, tudom, ez az én bűnöm. Én sokkal inkább konwickiul beszélek, mintsem lengyelül. (...) Konwicki az én gurum. Kolumbusz, Vilna környéki száműzött, a Honi Hadsereg békeszerető partizánja, aki komplexusokba kergetett minket, "szeplős" revizionista, disszidens. Egy ember, akinek olyan repedezett az életrajza, amilyen repedezettek csak a lengyel életrajzok tudnak lenni. Brutális lelkiismeretű ember..." (Adam Michnik) ">Az új hitért elárultam a régit. Aztán az újat a régiért< - foglalja össze életpályáját K. a Lengyel komplexusban, és már csak e kijelentés öniróniájáról is elbeszélőnkre ismerünk. Aki, mi tagadás, jó adag kritikával ugyan, sőt itt-ott maró gúnnyal, mégiscsak megtartott valamennyit - talán a lényeget - sokszor forgatott hitéből (hit nélkül talán kétségbe esni sem lehet), és ebben a Szolidaritás előtti regényében, Tadeuszként, rászánta magát a ki tudja, hányadik ismétlésre." (Csordás Gábor)