Küzdelem a Kárpát-medencéért (Regionalizáció és etnoregionalizmus, avagy a nemzeti és nemzetiségi kérdés területi aspektusai Magyarországon 1690-1914)

GULYÁS LÁSZLÓ történész, regionalista (Hódmezővásárhely, 1965.) 1991 - ben szerezte meg az okleveles történelem és földrajz szakos tanári diplomáját, majd okleveles humánerőforrás - menedzser diplomát szerzett. Oktatóként 1996-ban kapcsolódott be a felsőoktatásba. Történelemtudományból PhD fokozatot szerzett. Publikációinak túlnyomó része Közép-Európa történetével, politikai földrajzával és regionális fejlődésével foglalkozik. * ,,A trianoni békediktátum megszületésének teljes történetével a mai napig adós a magyar történelemtudomány. Különösen igaz ez a megállapítás Trianon előzményeinek történetére. Az 1990 előtt marxista és az 1990 utáni poszt-marxista történetírás igen sematikus képet rajzol fel az egykori Magyarország keretei között zajló nemzeti, nemzetiségi küzdelmekről. Ezt az álláspontot az alábbiak szerint összegezhetjük: az Osztrák-Magyar Monarchia, ezen belül a Szent István-i Magyarország a ,,népek börtöne" volt, és így logikus és törvényszerű a felbomlása. Trianon igazi felelőse a dualista korszak magyar politikai elitje, amely nem ismerte fel a nemzetiségi kérdés igazi súlyát, sőt egyenesen elzárkózott a nemzeti és nemzetiségi követelések megfontolásától és kielégítésétől. Jelen könyv arra vállalkozik, hogy meghaladja a fenti álláspontot. E törekvés jegyében áttekintő képet rajzol a történelmi Magyarországot végül szétfeszítő nemzeti és nemzetiségi kérdés területi aspektusairól. Részletesen bemutatja, hogy a Kárpát-medencében a magyarsággal együtt élő nem magyar népek a különböző történeti fordulópontokon - török kiűzése, 1848-1849, osztrák-magyar kiegyezés - milyen igényekkel léptek fel a magyar állammal szemben. Külön hangsúlyozza, hogy a Kárpát-medencében a nemzeti gondolat ébredése és kiteljesedése párhuzamosan és egymást keresztező módon zajlott. Ezek a nemzetépítő törekvések vezettek el a magyar és nem magyar népek konfliktusainak kiéleződéséhez. Ma­gyarul nem arról volt szó, hogy a magyar politikai elit puszta gonoszságból - ahogy a marxisták mondják: sovinizmusból - nem akart semmit sem adni a nem magyar népeknek, hanem arról, hogy a Szent István-i Magyarországot, bár ,,csak egy ország" volt, több nemzet tekintette a hazájának. E könyv az Osztrák-Magyar Monarchiára - és ezen belül a magyar Szent Korona országaira - nem a népek börtöneként tekint, hanem egy olyan államalakulatként, ahol több nemzet próbált meg egymás mellett élni. A szerző nézete szerint az Osztrák-Magyar Monarchia fontos és pozitív szerepeket - geopolitikai egyensúly, gazdasági térszervezés - betöltő soknemzetiségű államalakulat volt, amely sok szempontból az Európai Unió előfutárának tekinthető. Ugyanekkor a Monarchia legnagyobb negatívumaként arra is felhívja a figyelmet, hogy partikuláris (elsősorban nemzeti) érdekek mellett megosztották a benne élő népek vélt vagy valós ellentétei is. A Monarchia tragédiája abban rejlik, hogy olyan korszakban - a 19. és 20. század fordulója - próbált meg soknemzetiségű államként működni és fennmaradni, amikor minden nemzet saját nemzetállamának megteremtésén és megerősítésén dolgozott." * A kötetben foglaltak az alábbi TARTALOM szerint követhetők nyomon: ELŐSZÓ BEVEZETÉS o Az alapfogalmak definiálása; o A könyv célkitűzése és szerkezete; o Regionalizációs kísérletek: (Az első kísérlet: a Temesi Bánság. A második kísérlet: II. József közigazgatási reformja.); o Regionalizmus a történelmi Magyarországon I. - Az etnoregionalizmus a nemzeti ébredéstől 1849-ig: (Bevezető gondolatok. Etnoregionalista törekvések.); o Etnoregionalizmus versus regionalizáció /1849-1867/: (Bevezető gondolatok. Etnoregionalista törekvések 1848-1849-ben. A harmadik regionalizációs kísérlet: a Bach-rendszer. Bach után, avagy újabb etnoregionalista kísérletek 1860-1867.); o Regionalizmus a történelmi Magyarországon: az etnoregionalizmus 1867-1914: (A dualista állam és az etnoregionalista törekvések. Támadások /reformkísérletek és reformtervek/ a dualista állam ellen.); o Regionalizmus a történelmi Magyarországon: a gazdasági szerveződésű régiók születése: (A dualista Magyarország régiói. A gazdasági szerveződésű régiók és a ,,nemzetiségi régiók" kapcsolata.;) o Kihívások kívülről: (Bevezető gondolatok. A pángermanizmus és a magyar állam. A pánszlávizmus és a magyar állam. A délszláv irredenta. A román irredenta 1878 után.); ÖSSZEFOGLALÁS: Támadások felülről, belülről, kívülről. Végső konklúzió; JEGYZETEK - FÜGGELÉKEK;