Kurgáni napló

Kurgán Szibéria nyugati kapuja. A száműzött dekabristák emléke fűződött nevéhez, de néhány évtizede már kórháza teszi világhíressé, amelyben Ilizarov professzor és munkatársai rendkívüli eredményeket érnek el a csontbetegségek gyógyításában, csontok növesztésében és egyéb csontrendszeri torzulások korrigálásában a professzor által kifejlesztett módszer segítségével. Kádár Mária kislányának bal lába már hét centiméterrel volt rövidebb, amikor négyéves korában Ilizarov megkezdte gyógykezelését. A súlyos beteg között a gyermek különösen sok munkát követelő ápolásához szinte nélkülözhetetlen valamelyik szülőnek, nagyszülőnek az állandó jelenléte. Kádas Mária tanári hivatását, szakmai előmenetelét háttérbe szorítva kislányát ápolta Kurgánban kis megszakítással egy éven át 1982-83-ban, majd 1985 telétől 1986 nyaráig egy újabb gyógyulási időszakban, amelyben a bal kéz összenőtt ujjainak a szétválasztását kezdték meg, s ez fogja kitölteni eztán is az életét a következő évtizedben. Télen harminc fokos hideg van, nyáron negyven fok a meleg. A kíméletlen időjárás gondját tetézik a gyógyulást elősegítő élelmiszerek beszerzésének a nehézségei. De mindez eltörpül az állandó szorongás, a sajgó együttérzés mellett, hiszen a műtétet követő időszakban az "apparát"-tal felszerelt végtagok fájnak, örökös rém a törés, a visszaesés, a láz. Ugyanakkor hálás öröm fakad a javulás, az eredmény láttán, és vigasz nyújt a kórtermekben összesodródott nehéz sorsú anyák barátsága, bajtársiassága is. Kis közönséggé válik a kórterem, amelyben gyakran a meleg emberségű orvosok és ápolóké a főszerep. A napló lenyűgöző olvasmány annak is, akit nem érint közvetlen közelről a betegség, mert abban a testi-lelki erőben, amelyből akár öt gyerek felnevelése is kitelne, abba a bátor sorsvállalásban, ahogy ez az asszony egyetlen kislányát hozzá akarja segíteni ahhoz, ami másoknak a természet észrevétlen adománya, az ép, egészséges mozgáshoz, az áldozatos anyaságnak a legendákból és mesékből ismerős ősképe merül fel. A Kurgánban élő egyszerű emberek, a mai szovjet ember szokatlanul közelről látott képe is - külön érdekessége a könyvnek.