Közelebb a csillagokhoz

A könyv dedikált és tartalmaz egy könyvjelzőt is, amin a szerző üzenete van. - A műtét utolsó pillanatai a legkellemesebbek. A siker öröme, a felszabadultság, munkatársainak halk beszélgetése, mindig kellemes izgalommal töltötte el Major doktort. Átnézett indiai altatóorvosára, aki elismerő szemhunyorítással mosolygott vissza. Shandra kitűnő orvos volt és vonzó nő. Harmincas évei végén járt, de megőrizte karcsúságát, sima kreolos bőrét. Nem tudta, jellemző-e az indiai nőkre, de szenvedélyes szerető is volt, máskor pedig az okos, idősebb nővér szerepét töltötte be. Itteni élete fontos és biztos pontja volt Shandra. Úgy gondolta, viszonyukról nem tud a kórházi kolónia, de a mindenütt ott lévő titkosszolgálat felől már nem volt ilyen biztos. A pillanatokig tartó figyelemkihagyás után bosszankodva látta, hogy az egyik bőrvarrata ráncot vetett, ezért gyorsan kivágta a fonalat és újraöltött. Aztán rájött, hogy nem a gondolatai terelték el a figyelmét a műtétről, hanem a folyosóról behallatszó, furcsa, döngő zaj. Ránézett arab asszisztensére, és a szeméből aggodalmat, félelmet olvasott ki. Ekkor már ő is meghallotta a katonacsizmák kopogását, és legnagyobb bosszúságára a műtő ajtajában megjelent két, zöld-fekete csíkos barettes fej, rajtuk a kabiriai biztonsági erők arany zománcos jelvényével. Egy pillanatra mintha az élet is megállt volna a műtőben. A mozdulatlanság és a csend leginkább a katonákat bénította meg, de halk torokköszörülés után magukra találtak. - Major doktor, kérem! - A műtő légköre tisztelettudóvá tette a parancsoláshoz szokott, magas, enyhén őszülő tisztet. - Mi a baj uraim? - Major úgy döntött, hogy ezekkel a katonákkal is úgy beszél, ahogy a betegekkel, hátha sikerül őket is megnyugtatni