Kővár vidékének társadalma - Értekezések a történeti tudományok köréből 56.

Dolgozatom eredeti formájában megye-monográfiának készült. Feladata az egykori Kővár vidék területi és társadalmi kialakulásának leírása, a vidék önállósulásának és a területén megtelepült lakosság életének, nemzetiségi és társadalmi viszonyainak feltárása lett volna. A számomra adott publikálási keretek azonban ezt nem tették lehetővé. Ezért teljes egészében elmaradt a vidék termelési viszonyait és gazdasági fejlődését bemutató adatok feldolgozása. Az egyes falvak történetét és életét ismertető adattári rész kézirata - melyre támaszkodom és hivatkozom - mint zárt letét az MTA Könyvtára Kézirattárában nyert elhelyezést. E tanulmány célja a váruradalom XVII. század végére kialakult társadalmának ismertetése, majd a vidék rezidens népessége XVIII. és XIX. század eleji sorsa alakulásának vázolása. Adalék az elmúlt másfél évtized kutatásaiban egyre inkább hangsúlyt kapó, katonáskodó, szabad paraszti, félnemesi és kisnemesi rétegek kialakulásához és történeti szerepéhez. A Kővárra vonatkozó forrásanyag időbeni megoszlása rendkívül aránytalan. A koraközépkori adatok szinte teljesen hiányoznak. A XIV. század végéről és a XV. század elejéről azután van néhány, de sajnos csak önmagában variálódó adatunk. Majd néhány elszórt és lényegtelen adaton kívül 1566-ig (a teljes Kővár vidéki összeírásig) ismét nincs semmi. Innen, a XVI. század második felétől, illetőleg végétől kezdődően viszont mind sűrűbb lesz az okleveles anyag feltűnése, a XVII. század közepétől pedig, a főleg a XVIII. és XIX. századból, a levéltári adatok szinte feldolgozhatatlan bősége tárul elénk. Az anyaggyűjtésben a XIX. század közepéig haladtam és teljességre törekedtem.