Kötődés és pedagógia

Az egyének szociális viselkedését jelentős mértékben meghatározzák a gyermekkorban létrejövő kötődési kapcsolatok. A családban kialakuló erős kötődések, főként az anya-gyerek közti kötődés alapozza meg, hogy milyen lesz a gyerek szociális viselkedése a későbbiekben. Az elmúlt évtizedekben végzett empirikus vizsgálatok általános tanulsága az, hogy a korai biztonságos kötődés teremti meg a legelőnyösebb feltételeket a szociális, érzelmi fejlődéshez és a különböző csoportokba történő beilleszkedéshez. A biztonságosan kötődő gyerekek már óvodás korukban jobb szociális készségekkel rendelkeznek és népszerűbbek társaik körében, mint a bizonytalan és a dezorganizált kötődésűek, s ez a tendencia iskolás korban is kimutatható. Mivel a kötődési háló gazdagsága, jellege és ereje nagyban befolyásolja a szociális viselkedést, a pedagógiának kiemelt feladata, hogy megismerje az óvodás- és iskoláskorú gyerekek kötődéseit, ill. a kötődések alakulását befolyásoló tényezőket. Az ezzel foglalkozó pszichológiai kutatások számos eredményt mutattak föl, és a humánetológiai megfigyelések is sok információval szolgáltak a kötődés létrejöttének és működésnek feltételeiről. A felhalmozott tudás ellenére a pedagógia eddig még nem fordított kellő figyelmet a gyermekkori kötődések elemzésére, a kötődés nevelő hatásában rejlő lehetőségek feltárására. Különösen igaz ez a hazai neveléstudományi kutatásokra, melyek csak nagyon érintőlegesen foglalkoztak a gyermekkori kötődések vizsgálatával. Jelen kötet arra vállalkozik, hogy a kötődéskutatások eredményeit a pedagógia nézőpontjából foglalja össze, valamint elemzi a kötődés és az intézményes nevelés kapcsolatában rejlő lehetőségeket. A könyvet nagy haszonnal forgathatják a pedagógia és a pszichológia különböző területein dolgozó szakemberek, különösen a pedagógusképzésben és továbbképzésben részt vevő hallgatók, óvodapedagógusok, tanítók és tanárok.