Könyvtárosok kézikönyve 2. Feltárás és visszakeresés

FÜLSZÖVEG Jelen kötet arra keresi a választ, hogyan kell az eredeti képviseletében megjelenő reprezentációt, helyettesítőt, szaknyelven szurrogátumot megalkotni oly módon, hogy az ne csak rámutató, vezérlő helyettesítő, hanem az eredeti információnak valódi képviselője legyen. A kötet nem arról szól tehát, hogy milyen eljárások léteznek, hanem arról, hogyan kapcsolódnak egymáshoz, és hogy mindegyik stációból valami tovább hagyományozódott a rákövetkezőre. A relációkat tükröztető osztályozásból és indexelésből már könnyű átlépni például a hipertext rejtelmeibe. Közben megváltoztak a követelmények tételeink azonosítására is. nemcsak sokoldalúbb, hanem sokkal pontosabb és finomabb megkülönböztetéseket biztosító adatelemekből épülnek fel ma már a bibliográfiai tételek, amelyekkel szemben alapvető követelmény a nemzetközi illeszthetőség is. A kötet mondanivalója nem korlátozódik könyvtárakra és tájékoztatási szervezetekre. Ha szhóval nincs is mindig kimondva, alkalmazható bárhol, ahol az adatbázisok, keresőrendszerek a szakirodalom feldolgozásához hasonló modellekkel jeleníthetik meg, azaz objektumok, létesítmények, személyek, adatok, jelenségek stb., illetve ismérveik kapcsolatrendszerével. Vissza TARTALOM Előszó 11 Horváth Tibor: A feldolgozás egységei és a feltárás célja Az információ azonosítása 17 A feltárás szintjei 20 A szurrogátum 23 A feltárás célja 27 A katalógusok 29 Irodalom 34 Horváth Tibor - Sütheő Péter: A tartalmi feltárás 35 Az információkereső nyelvek 37 Célok és feladatok 37 Típusok 38 A relációk 47 A tartalmi feltárás folyamata 50 A szöveg mint információforrás 59 Tudományfelosztáson alapuló, hierarchikus osztályozási rendszerek 64 Dewey Tizedes Osztályozása 64 Egyetemes Tizedes Osztályozás 65 A Kongresszusi Könyvtár osztályozási rendszere 70 A tárgyszavazás 72 A tárgyszó és megfogalmazása 73 Tárgyszókészlet és -rendszer 75 Az indextétel 81 A Kongresszusi Könyvtár tárgyszórendszere 85 A fazettás osztályozás 88 Ranganathan és a fazetták 88 A vetületek továbbélése 90 A tezauruszok 96 A tezaurusz fogalma 96 A tezaurusz makrostruktúrája 99 Szemantikus hálók 107 A Precis 112 A referálás 123 A referátum fogalma 124 A szöveges feldolgozások típusai 126 A referálás folyamata és minőségi kritériumai 129 A tartalmi feltárás automatizálása 132 Automatikus indexelés 132 Automatikus osztályozás 137 A referálás automatizálása 146 Információkeresés 148 A Boole-algebra alkalmazása 148 Rangsorolás relevancia szerint 156 Szabadszöveges keresés 159 Adatbázis-kezelő rendszerek 161 A keresés eredményének értékelése 173 Irodalom 182 Rácz Ágnes: A kiadványok bibliográfiai számbavétele; leíró katalogizálás 187 A leíró katalogizálás (formai feltárás) fogalma 191 Bibliográfiai számbavétel 191 A bibliográfiai rekord 192 A katalogizálás történetének áttekintése 202 Ókori jegyzékek, középkori katalógusok 202 Katalógusok a könyvnyomtatás kézműipari korszakában 209 Katalógusok a könyvnyomtatás nagyipari korszakában 213 Az elektronizáció hatása a katalogizálásra 220 A bibliográfiai rekordok a könyvtári világban és azon túl 225 Nemzetközi törekvések a katalogizálási szabályok egységesítésére 229 Az első lépések 229 Az IFLA erőfeszítései 232 Az Európai Bizottság szerepvállalása 255 Nemzetközi szabályozás - magyar szabványok 256 A leíró katalogizálás művelete 261 Célok, eszközök, eljárások 261 A bibliográfiai leírás tartalma: adatcsoportok és adatelemek 271 Besorolási adatok 281 Irodalom 290 Murányi Lajos: A bibliográfiától az adatbázisig 297 A bibliográfia néhány elméleti kérdése 299 A bibliográfia fogalma 299 Számbavétel, lefedettség, azonosítás 302 A szelekció 305 A rendszerezés 307 A bibliográfia történeti fejlődésének áttekintése 309 A kezdetektől a könyvnyomtatás feltalálásáig 309 A reneszánsztól a felvilágosodásig 311 A 19. század: a bibliográfia kibontakozása 315 A bibliográfiai tevékenység intézményesülése 318 A bibliográfiai adatbázisok megjelenése 323 A bibliográfiák tipizálása 327 Formai jegyek 327 Tartalmi jellemzők 328 A kiinduló tájékozódás eszközei 331 A nemzeti bibliográfia 335 A magyar nemzeti bibliográfia rendszere 340 A könyvek bibliográfiái 340 Az időszaki kiadványok bibliográfiái 346 A Magyar Nemzeti Bibliográfia rendszerének egyéb elemei 348 A hungarika irodalom számbavétele 351 Fehér foltok 353 Faktografikus eszközök a tájékoztatásban 356 Enciklopédiák és lexikonok 356 Irodalmi lexikonok 359 Szótárak 361 Életrajzi lexikonok és adattárak 362 Egyéb segédletek és adattárak 367 Irodalom 372