Klinikai transzfuziológia

A klinikai transzfuziológia az emberi vérből a gyógyszergyártás szigorú szabályai szerint előállított vérkészítmények és a vérplazmából gyári úton preparált koncentrált, vírusmentesített produktumok értő alkalmazásának a tudománya. Interdiszciplináris szakma, amely elsősorban a hematológiával, az immunológiával, az infektológiával, az aneszteziológiával és a sürgősségi betegellátással határos. A felkészült transzfuziológusnak nemcsak a vérkészítmények előállításának, ellenőrzésének technológiai szabályait, vagy a hatékony és biztonságos vérátömlesztést segítő diagnosztikus vizsgálatok lehetőségeit, bizonyító erejét kell ismernie. Ez a szakma klinikumi jártasság, az indikációk és a veszélyek pontos ismerete nélkül nem művelhető. Állandó betegágy melletti jelenlétet igényel. Régi szakmai szabály, hogy ,,ha gyakrabban találkoznak a klinikusok és a transzfuziológusok a vérátömlesztés előtt, kevesebb szükség lesz arra, hogy utána, esetleg egy súlyos szövődmény kapcsán találkozzanak". A korszerű és eredményes hemoterápia másik feltétele, hogy az egyes betegellátó szakmák művelői is ismerjék a vérkészítmény előállítás és a klinikai transzfuziológia kínálatát. Ismerjék, hogy az igényelt vérkészítménytől mi várható és mi nem, melyek alkalmazásuk veszélyei, van-e az eddig rutinszerűen használt (esetleg időközben korszerűtlenné vált) eljárásnál jobb, hatékonyabb, biztonságosabb terápiás módszer. Elég talán, ha kiragadott példaként csak a vírusmentesített gyári vérplazma derivátumokra, az autotranszfuziós lehetőségekre, a különböző citokinek alkalmazására, a korszerű vérkímélő eljárások bevezetésére, vagy az úgynevezett transzfúziós triggerek csökkentésére utalok. Könnyű belátni tehát, hogy a betegek érdekét az szolgálja leginkább, ha a klinikus és a transzfuziológus szakemberek egy nyelvet beszélnek, folyamatosan együttműködnek. Az Országos Vérellátó Szolgálat felelősséget vállal a nemzeti vérkincs hatékony és biztonságos rendelkezésre bocsátásáért, de a korszerű hemoterápiás elvek megfelelő terjesztéséért, az elvek megvalósításáért is. Azzal is segíteni kívánja a hazai transzfuziológia haladását, hogy részt vállal a szakmai ismeretek terjesztésében. A jelen kiadvány egy sorozat első példányaként ezért született. Haszonnal forgathatják a vérellátó szolgálatban dolgozó transzfuziológusok, szakorvos jelöltek, a különböző vérfelhasználó szakmák orvosai, de az orvostanhallgatók, vagy a véradók szervezésében és gondozásában együttműködő vöröskeresztes aktivisták is. Azzal a kívánsággal bocsátom útjára könyvünket, hogy a jobb, színvonalasabb betegellátást, a vérre szoruló embertársaink eredményesebb gyógyítását fogja szolgálni.