Klinikai belgyógyászat

A különböző orvosi szakterületek közül a belgyógyászat igényli a legtágabb kitekintést az elméleti ismeretek és a különböző irányú tapasztalatok szintézisére. A belgyógyászat tudományának megértéséhez és igényes műveléséhez a széles látókör, az alapok és a részterületek áttekintésének képessége egyaránt hozzátartozik. Az orvosi ismertek azonban olyan sokrétűek, hogy az egyre gyarapodó tudást egyetlen diszciplínába sűríteni már nem lehet. Az egyes elméleti és klinikai szakágak önálló megközelítésben tárják ismereteiket az olvasók elé. A belgyógyászat tételes bemutatása több módon lehetséges. A legegyszerűbb az egyes részterületek szétválasztása és önálló megjelenítése. Így születnek a kardiológiával, pulmonológiával, gasztroenterológiával stb. foglalkozó kézikönyvek. Ezekből nyilvánvalóan csak a belgyógyászat egyetlen szűkebb területének áttekintése lehetséges, az összefüggések feltárására, a belgyógyászati szemlélet kialakítására ezek az összefoglalók nem alkalmasak. A különböző szakterületek művelői számára azonban mindennapos olvasmányt és a cselekvés vezérfonalát jelenthetik. További lehetőség az, hogy a fontosabb alapokra, elsősorban pathológiai és élettani összefüggésekre építve a kórképek hátterét, a felmerülő kétségeket, a még hiányzó kapcsolatrendszert is felvázolva, a belgyógyászat valamennyi rétegét, az elmélet és gyakorlat kellő egyensúlyát megtartva bemutassuk. Ma is születnek ezzel az igénnyel hazai és nemzetközi monográfiák. Az elmúlt évtizedekben két, ismételten megjelenő és a belgyógyászat körvonalának bemutatására vállalkozó magyar nyelvű összeállítás is született a Medicina Könyvkiadó gondozásában: ,,A belgyógyászat alapvonalai" és a ,,A belgyógyászat alapjai". E részletező, az elméleti alapokra építő nagy terjedelmű monográfiák elsősorban az elmélyedést és a részletekben való tájékozódást szolgálták és annak a lehetőségét is biztosították, hogy a különböző kérdések ismétlődő áttekintésével, elemzésével, az összefüggések felismerésével a belgyógyászati gondolkodás sokrétűségének és árnyaltságának kialakulását segítsék. Ez az ismeret nem helyettesíthető. Szükségessé vált azonban a belgyógyászati ismeretek gyakorlati megközelítésű összefoglalása is. Ez jelenti a belgyógyászati tudás bemutatásának harmadik lehetőségét, amely a gyakorlat és a klinikai ismeretek kiindulási pontjáról közelít a mindennapos kérdések megoldásának irányába. Nyilvánvaló, hogy a belgyógyászat gyakorlatát hangsúlyozó ismeretanyag összeállítása is szükséges, amely a betegágy melletti gyakorlaton túl a súly - és tájékozódási pontok, a hangsúlyok megjelölésével a felkészülést is segíti az orvostanhallgató és a szakorvos-jelölt számára egyaránt. Ennek az igénynek a beteljesülése várható a ,,Klinikai belgyógyászat" kézikönyvtől, amely a Medicina Könyvkiadó gondozásában Tulassay Zsolt, belgyógyász, akadémikus szerkesztésében 2016-ban jelenik meg. Ez a kézikönyv segít a felkészülésben, abban, hogy a gyakorlat lényegét és az a körülvevő még nem tisztázott elméleti megfontolásokat meg tudjuk különböztetni és világosan, tisztán lássunk tudományunk és a klinikai gyakorlat számos útvesztőjében. A ,,Klinikai belgyógyászat" új távlatot nyit a mindennapi kérdések megválaszolásában és a közvetlen gyakorlat nehézségeinek megoldásában.