Kitörés a halálkatlanból (A cserkasszi csata története)

Ez a csata, amelyet a cserkaszi-katlan néven ismer a történelem, még mindig vitára ad okot a korábbi Szovjetunió és Németország hadtörténészei között. Összehasonlíthatatlanul kisebb volt, mint a gigantikus csaták Moszkvánál, Sztálingrádnál és Kurszknál, azonban mégis fontos szerepet játszik az orosz-német háborúban. A Vörös Hadsereget itt a Dnyeper mentén csakúgy - mint Sztálingrádnál -, sikerült jelentős német erőket bekatlanozni. Hogy nem sikerült mégsem a szovjet hadvezetésnek egy újabb megsemmisítő győzelmet elérnie, itt a szélkaszabolta ukrán síkságon, annak több oka van, melyet könyvünk részletesen kitárgyal. Itt és most csak annyit: ebben nem csekély szerepe volt annak a kitartásnak és hősiességnek, amit a német katonák tanúsítottak. Az objektív katonai feldolgozásban Cserkaszit általában példának használják annak bizonyítására, hogy mit nem szabad tenni egy bekerítő hadművelet esetén, aminek felelőssége egyértelműen Zsukovot terhelte, vagy pedig illusztrálni kívánják azt az ostobaságot, amellyel Hitler megkövetelte, hogy csapatai soha, egyetlen lépést se hátráljanak.