Ki van az otthonodban?

Köszönöm Istennek ezt a kegyelmet, hogy összetört cserépéletem darabjait még használja. Mindig félelemmel adom át írásaimat. Félek, mert nem vagyok méltó, hogy figyelmeztessek, szóljak, vagy kérleljek bárkit is. Nem akartam és nem tudok prédikációt, vagy csodálatos nagy szavakat írni. Csak egy asszony írt, aki magam is szenvedtem, megtörette, de megtapasztaltam Isten gyógyító hatalmát. Aggódó szívvel gondolok és imádkozom a keresztény otthonok, családok és házasságok jó és békés állapotáért, megmaradásáért. Lelkigondozást végzek itt, Amerikában és otthon is. Látom a pusztítást és a rombolást, amit az ördög nem csak a világiak, de a hívő keresztyének életében is végez. S ennek ellenére olyan jó tudni, hogy nem vagyunk kiszolgáltatottak, védtelenek. Az Úr sokszor megígérte: nem hagy el, velünk marad. Őrt áll és védelmezi életünket. Nekünk csak kiáltani és hívni kell Őt, a Szabadítót. S ha mégis elesnek mellőlünk, akik közülünk való emberek, ne menjünk el mellettük, ne forduljunk el tőlük. Menjünk utánuk, szeretgessük vissza őket az Atya karjaiba. Segítsük a gyógyulásukat.