Képzők és képzettek

Ha érvényesnek fogadjuk el azt a megállapítást, hogy az iskola társadalmi környezetét mindazok a családok alkotják, akiknek gyermekei az adott iskolába járnak, jártak vagy járni fognak, akkor egyértelműen relevánsnak tekinthetünk egy olyan gyűjteményes kötetet, amelyben az írások zömének témája a pedagógusképzés/tanárképzés és továbbképzés (Bordás A., Chrappán M. - Pusztai G., Stark G., Zoller K., Márkus E. - Rácz I. - Erdei G). A kötet többi tanulmánya pedig valamilyen nézőpontból az iskola világának és szereplőinek, ,,aktorainak" különböző jellemzőinak, megnyilvánulásainak vizsgálatát teszi elemzése tárgyává. Azaz, hol a tanárság mint szakmai réteg társadalmi státusának kérdésköréről (Fónai), tanárok vélekedéseiről az IKT világ fejleményeire vonatkozólag, annak lehetőségeiről és (esetleges) kockázatairól (Buda A. - Bedő - Lévai), az iskolai zaklatás fel zaklató életvilágáról, dinamikájáról és meglepő megnyilvánulásairól (Buda M.), a hallgatói elkötelezettség (ki)alakulásának és változásainak dinamikájáról (Kovács E., Jancsák Cs.) vagy az anyanyelvi nevelést érő kihívásokról és annak tanárképzési vonatkozásairól (Nagy) szólnak. Úgy is fogalmazhatunk, hogy tematikailag az írások egyik csoportja a domináns téma rendszerszintű szakmapolitikai fejleményeit, a másik a különböző témájú, intézményszintű fejlemények körét tárgyalja. Olyan mozaikképet kaphat tehát az olvasó a kötettől, amely legjobb darabjaiban jó minőségű, gazdagon dokumentált és elmélyült reflexióval kísért írásokat ajánl föl olvasóinak.