Kényszerbetegség

A kényszerbetegség (OCD - Obsessive Compulsive Disorder) tünetei régóta ismertek, mégis a tudományos érdeklődés csak az elmúlt évtizedekben fordult a betegség felé, pedig a betegség igen komoly terhet jelent az érintett személyek és családjaik számára. Szakszerű gyógyszeres és pszichoterápiás kezelés nélkül a tünetek általában hullámzóan, fokozatosan erősödnek és a betegek életminősége jelentősen romlik. Sajnos még szakszerű kezelés ellenére is magas a terápia rezisztencia e betegségcsoportban. Ezen betegek számára jelenthetnek megoldást az osztályos kezelési protokollok, bizonyos új gyógyszercsoportok, valamint a funkcionális idegsebészeti beavatkozások alkalmazása, melyekről részletesen szólunk könyvünkben. Könyvünk második átdolgozott kiadását az is indokolttá tette, hogy időközben megjelent a betegségek amerikai osztályozási rendszerének új kiadása, a DSM-5 (Diagnostic and Statistical Manual of Mental Disorders), mely a kényszerbetegséget a korábbi kiadásoktól eltérő koncepcióba helyezte el. Szemben a tradicionális felosztással, mely több mint száz éve a kényszerbetegséget a neurózisok, a szorongásos zavarok spektrumába tartozónak tekintette, a DSM-5 szerzői kivették a kényszerbetegséget a szorongásos zavarok közül, és önálló kategóriát hoztak létre e betegségcsoport számára. A változtatások hátterében több évtized kutatási eredményei állnak, melyek irányvonalát már könyvünk előző kiadása is tartalmazta, ám ezek a DSM-5 megjelenésével megkerülhetetlenné váltak minden klinikus számára. Jelen kiadás megújult és átdolgozott pszichoanalitikus és neuropszichológiai fejezetet is tartalmaz, melyek a szerzők adott irányba való elköteleződésének a dokumentumai. Reményeink szerint mind a páciensek és családtagjai, mind pedig pszichológus- és orvos kollégáink hasznára tud válni a kényszerbetegségről írt monográfiánk.