Katona a kötélen

Fülszöveg Száz esztendővel ezelőtt, 1888. szeptember 24-én este búcsúztatták barátai a katonának bevonuló Tömörkény Istvánt, mert október elsején rukkolt be a normálkaszárnyába, a császári és királyi 46. gyalogezrednek Mars (ma Marx) téri laktanyájába, s innek vonult zászlóaljával együtt - Szarajevóig vasúton, onnan tovább pedig tíznapi gyaloglás után - állomáshelyére, a prijepoljei barakktáborba. Innen küldözgette irodalmi tudósításait a "boszniai katonaéletről", s ettől kezdve egész írói pályáját végigkísérik katonaemlékeinek remekbe szabott megörökítései. Számtalan cikk, tudósítás, tárca, riport, levél nyersanyagát szolgáltatja ez a nehéz és keserves élményekkel teljes világ, amelynek a "boszniai" esztendő után, a múlt század kilencvenes éveiben három alkalommal is "tartalékos" résztvevője volt az író, és népfölkelő igazolványának a tanúsága szerint 1915-ben is alkalmasnak találták még a katonai szolgálatra, s "mikor a háború harmadik nyarán - ahogy Móra Ferenc írta - az öreg katonákat is bekívánta a császár, Pista is menni akart erővel, s úgy felkészült, hogy már a hivatali pénztárakat is átadta nekem". De azután "lefújták". A gyűjtemény összeállítója, Péter László, Tömörkény katonatárgyú írásait nem megírásuk, hanem tartalmuk, az emlékek megtörténtének időrendjében sorakoztatta egymás után, s ennek köszönhetően az író katonáskodásának minden lényeges eleme megismerhető ezekből az elbeszélésekből. "Nem hiszem, hogy akad még író, akinek a művei ilyen részletességgel és hitelességgel örökítenék meg a Monarchia katonaéletét." Bosnyák földön ismerte meg életre szóló élménnyel a kétkézi munkást, a parasztot meg a kubikost. "Ide kellett jönnie - állapította meg róla első életrajzírója, Juhász Gyula -, hogy most már végképpen megismerje a szegedi népet, a magyar parasztot, akivel együtt élt, együtt robotolt, együtt szenvedett és együtt tűrt ebben az idegen világban." De ennek a kötetnek az "írásai nemcsak egy nagy író életrajzának dokumentumai - olvashatjuk Péter László utószavában -, nemcsak fontos források az Osztrák-Magyar Monarchia hadseregének hiteles történetéhez, hanem - elsősorban - művészi alkotások. Emberi tartalmukkal és ragyogó stílusukkal egyaránt a magyar irodalom klasszikus kincsei." Vissza Tartalom A bakanyelv 7 A görbe hegyek országában 1888/89 Novibazár 15 Török világ 27 Boszniai bakaélet 30 Levél 32 Kolóniaélet 36 Diskurzus 41 Albán csárda 44 A szimuláns 55 Idegenben 60 Katonakarácsony 66 Egy önkéntes katonáról 70 Dezentorok 75 Emlékezés 81 Magyarországi 85 Postavárás 93 A "vendég" játékai 98 Infanteriszt Csupak 105 Péter tanul 109 Péter a hóban 114 Emlékek 120 Téleste a délen 128 Bogulovics feje 133 Tavaly ilyenkor 136 Egy vidám katonáról 139 Temetés 147 Kis török 151 Egy pár fehér lábért 155 A vízityúkok, Izmail, Bég s egyebek 161 Vélemények 166 Szabadnap 170 Káplár papp 175 Katonadolgok 179 A kidőlés 185 Vándorfecskék 192 Fecskék 195 Omar 201 Novibazári emlékek 215 A kis kadét 221 Kinyílik az idő 226 Ócska puska a sarokban 231 A mars téri laktanyában 1889/90 Katonaemlékek 239 Kikötés 244 Éjszaka 249 Katonadolgok 254 Találkozás 258 Katona a kötélen 263 Karácsony böjtjén 268 Időn túl 275 Megszégyenítés történt 280 Székelyhídi királygyakorlat 1890 Szabotázs 287 A roham 294 Hull a legénység 305 A nagy bécsi kaszárnyában 1890/91 Katonák idegenben 311 A bakancstalp 329 Parádé 336 Katonavonat 344 Három év 347 Rezervistaélet 1890/98 "Be kő rukkóni..." 351 A tizenharamadik nap 357 Álomkatona 361 Régi katonavilág 365 Az utolsó 370 Utolsó hapták 377 Harcmoraj idején 1914/17 Harcmoraj idején 385 Elbúcsúzás 392 Öreg reguták 394 A fiú 402 "Őrmester úr!" 404 János a földdel 406 Vén csontok a véremlékkel 407 A legvénebbek 415 A kölcsönök visszaadódnak 417 Az öreg komám vizsgázik 421 Öregek évődése 424 A góg 426 A kraszniki csata 431 Disputa 431 Takarás 436 Utószó 44