Katolikus egyesületek Zalában a két világháború között - Készült 500 példányban.

Témaválasztásunkat több körülmény határozta meg: az utóbbi időben megnőtt az érdeklődés az egyesületek múltja iránt, másrészt az egyházzal kapcsolatos témák jó ideig a perifériára szorultak. Az egyház társadalomszervező tevékenysége és egyesületi élete pedig országosan is feltáratlan téma. Az egyesületek történetét több, gazdasági, társadalmi, jogi, politikai és művelődéstörténeti munka érinti. Érthető, hiszen e közösségek valójában a társadalom tagoltságát tükrözik. Tevékenységük többrétű, ezért nem csupán egy-egy település szerveződésében betöltött szerepüket kísérhetjük figyelemmel, hanem az egyes társdalmi rétegekről kialakult képet is pontosíthatjuk pl.: a tagság, a tisztikar rétegvizsgálatával. Másrészt az egyesületek - mint kisebb-nagyobb középszintű szerveződések - működési feltételeinek, egymáshoz való viszonyuknak, belső szervezeti felépítésüknek az elemzésével árnyaltabbá tehetjük a hivatalos szféra és a sajátos belső önkormányzati csoportok kapcsolatát. Ez utóbbiak ugyanis elsődlegesen eszközként szolgálnak a kitűzött célok, feladatok megvalósítására, vagyis a tagság érdekazonosságát kifejezve a közéletiség, a demokrácia elsajátításának egyik lehetséges keretét adják.