Kapcsos könyv (facsimile)

Részlet a könyvből: Az Arany-életrajzok éppoly behatóan foglalkoznak a "kapcsos könyv" történetével, mint az Őszikék-korszakkal a kritikák és méltatások. Az epikus Arany mellett az irodalomtörténeti közvélemény leginkább az Őszikék lírai termését tartotta számon, s Arany utolsó alkotói fellendülését tekintette voltaképpeni lírai korszakának. Pedig a "kapcsos könyv" költeményei mintegy újrateremtik az ihletnek azt a gazdag állapotát, mely 1850 és 1853 között Arany első, nagy lírai termését létrehozta. Különösen 1852 erősen személyes hangú válságlírájára emlékeztet az Őszikék-korszak személyessége, de olymódon, hogy az elkeseredés helyett a kesernyés megbékélés szemléletét fejezi ki. Az 1850-53-as korszak hangneme is átalakul Arany ez utolsó korszakában: a népies forma és kifejezésmód helyébe itt már véglegesen egy olyan stílus lépett, mely a népiességből megőrzi a tisztaságot és a világosságot, az egyszerű és közvetlen előadást, de csaknem teljesen szakít a népdallal, sőt, általában a dalszerűséggel is. Konkrétságából mit sem veszít Arany lírája az Őszikék-korszakban: az a ,,költői értelmű alkalmiság", melyet Péterfy Jenő méltatása hangsúlyoz az Őszikéknél: hol az életképszerűségben, hol a lírai helyzet erőteljes érzékeltetésében mutatkozik meg. Egy új korhoz, egy új életérzéshez kapcsolódik ez a líra: a "városi" költészet új hangjai foglaltatnak benne, a kapitalizmus magyar korszakának jelenségei tükröződnek témáiban, s Arany utolsó költeményei sok tekintetben a Nyugat-korszak "város-lírájának" előzményét is képezik. Arany utolsó alkotói korszaka tehát nemcsak lezárása egy nagy életműnek, hanem egy új költői témakör felfedezése is - felfedezés, melynek következményei évtizedekkel később éreztetik hatásukat. Ez az alkotói korszak azonban több szállal fűződik a korábbiakhoz, semmint azt az eddigi méltatások sejtetni engedték. Arany Őszikék korszaka annak a költői módszernek és alkotásmódnak új változatait is megmutatja, mely a népiesség 1840-es évekbeli gyakorlatában született meg. Az őszikéket tehát nem lehet élesen elkülönítenünk Arany korábbi alkotásaitól, de egy olyan folyamatnak végső állomását is látnunk kell bennük, mely Aranynál a népiesség kifejezési, ábrázolási lehetőségeinek szélesítéséhez vezetett. Vissza Fülszöveg Arany János "kapcsos könyve" a magyar irodalom egyik legkitüntetettebb szellemi és tárgyi emléke. A Gyulai Pál által 1856. augusztus 20-án Arany Jánosnak ajándékozott kéziratos könyv. Ez a könyv a Magyar Tudományos Akadémia könyvtárának kézirattárában őrzött Kapcsos könyv hű mása. Készült az Akadémiai Könyvtár Tudományos dolgozóinak közreműködésével. A kísérő tanulmányt Sőtér István írta, a jegyzetelés munkáját Sáfrán Györgyi végezte. A klisék a Kossuth nyomdában készültek. A könyvet díszítő zárat a 21. sz. ipari tanuló intézet munkaközössége készítette. A nyomtatás és kötés az Akadémiai nyomda munkája. Készült 2200 példányban egészbőr kötésben.