Ilyen svéd

Lehet-e költészetet teremteni adatok, megfigyelések, a köznapi lét apró történéseinek halmozásából? Ez a tétje ennek a minden tekintetben rendhagyó kötetnek. Szeles Judit iróniával szemléli a svéd világot, ott élőként mindent rögzít, ugyanakkor kívülálló marad. Tanulmányozza a svéd történelmet: Svédországban mindenki bevándorló / kezdve az első germán törzsekkel és a számikkal / majd a holland hajóépítőkkel, franciákkal / és végül a szomáliaiakkal, etiópokkal Aztán lakonikuson hozzáteszi: de ez nem érdekli a malmői traktorost / amikor a bevándorlás ellen nyíltan tüntet. Ismeri a svéd konyhát: a svédek húsz százaléka evett már vérpalacsintát / a vérpuding hétköznapi eledel / vérvörös áfonyával tálalják / és sült szalonnával Megtapasztalja a svéd alkoholizmust: szentivánkor a legegyszerűbb / megtámadni és elfoglalni / Svédországot, mert mindenki / kőrészeg lesz a grill mellett Érzékeli a svéd mentalitást: az üres (vodkás)üveget visszaváltják / az üres (sörös)dobozt visszaváltják / az üres (boros)kannát visszaváltják / visszaforgatják a csomagolópapírt / az újságpapírt, a kartondobozt / a tejfölös dobozt, a cukros zacskót / a falevelet, a szerelmes levelet Az olvasó aztán szép lassan rájön, hogy így vagy úgy, valahol mindenki svéd, s valamiféle varázslat részesévé válik, mert ebben a közegben látszólag nincs poézis, Szeles Judit mégis megteremti, hasonlít a vízilabdacsapat beállósához, aki helyzet nélkül lő gólt egy svédcsavarral. Villányi László Szeles Judit 1969-ben született Magyarországon, Csengerben. Tanári végzettséget szerezett, majd Debrecenben tanított magyart és angolt. 2003-tól Svédországban, Strömstadban él.