Ihlet a Rónán

ELŐSZÓ: Ritkán adódik olyan szituáció, amikor a művészeti téma választása és a téma nemzetközi ismeretsége annyira egybeesik, mint a Hortobágyi Alkotótábor esetében A Hortobágy, a magyar táj embert megfogó végtelensége, különleges állat- és növényvilága, a hozzá kapcsolódó emberi életforma történelmi öröksége már régóta ihlető erőt jelent minden művészeti ág számára. A magyar irodalom, a zenekultúra és a képzőművészet bővelkedik olyan alkotásokban, amelyek ehhez a tájhoz és az itt élő emberekhez, az itt zajló élet mentalitást meghatározó jellegéhez kötődnek Nem véletlen, hogy a Hortobágy, Magyarországnak ez a különös, egész Európában egyedülálló területe már a művésztelepek formálódása idején természetes vonzó erőt jelentett, s hogy ez a vonó zerő a mai napig eleven és erős. A ,, kivonulás " a művésztelepek születése lényegében a századvég a szecesszió világához kötődik A hivatalos kultúra kiüresedő értékeitől való elfordulás, az új szellemben alkotni kívánó művészek egymást keresése, az együtt dolgozás olykor iskolát eredményező programszerűsége a 19. század végén, a 20. század elején Magyarországon is megteremtette az alkotótáborokat, a művésztelepeket. Gondoljunk csak Nagybányára, ahol az első, hatásában máig élő művésztelep született. Ezen a művésztelepen alapozódott meg a modern magyar képzőművészet, különösen a festészet. Ebben az időben, majd ezt követően egymás után alakultak a művésztelepek és - érdekes módon - jó néhányuk az Alföldhöz kötődik A mából visszatekintve úgy tűnik, éppen azért, mert a jellegzetes alföldi tájak szilárd alapot jelentettek az egyes alkotói programok kialakításához, ugyanakkor lehetőséget teremtettek az itt felfedezhető értékekhez való differenciált kapcsolódásra. Voltak telepek és bennük alkotók, ahol az életközösség vállalásával teremtődött meg a kontaktus, volt, ahol a rácsodálkozás jelentett vonzerőt. A lényeg azonban az, hogy mindig termékenyítő volt a táj, és hogy az itt létrejött alkotótáborokban, művésztelepeken, iskolákban különféle törekvések alapozódhattak meg,; Új szituáció és lehetőség teremtődött a II. világháború után, amikor államilag szervezett és támogatott módon jöttek létre a művésztelepek, részben úgy, hogy a régieket igyekeztek újjávarázsolni, új anyagi és szellemi alapokra helyezni, de új kezdeményezéseknek is tanúi lehettünk, különösen a 60-as évek végétől. Igaz, ezekben az évtizedekben nem mindig az egymást vállaló és támogató alkotói kezdeményezések összecsengéséről, hanem a szűken értelmezett kollektív szellem dokumentálásáról, a közösség mint ,, magasabb rendű egység" szorgalmazásáról volt szó. Az Alföldhöz való kötődés, például a művelődéspolitika fogalomtárában és cselekedeteiben egyfajta korlátozottabb szemléletű realizmus, stílus kötöttségével azonosult, és azt próbálta érvényesíteni. Ám mindezek ellenére a megújult alkotótábori művészeti mozgalom a képző- és iparművészet különböző műfajaiban komoly eredményeket hozott Magyarországon. TARTALOM: Előszó (Bereczky Loránd) 9 Levélféle az Olvasóhoz; avagy a szerző ,, magamentsége" 11 Az előzmények 15 A Hortobágyi Alkotótábor tizenöt kurzusának (1982-1996) eseménymenete 21 Gazdák, művészetpártolók művészetszervezők 35 A tábor munkájának célja, lényege, értelme, szellemi hozadékai 53 Törzstagok 61 Az anyaországi és a határaikon túli magyar művészek által alkotott további millecentenáriumi művek 99 Sokféleség a látásmódban, módszerben, stílusban 105 A muráliák és a millecentenáriumi művek 119 A pusztaság bűvkörében - a hortobágyi táj varázsa 131 Hétköznapok és ünnepek 139 Képek a tábor életéből 149 Egy kis statisztika... (Függelék) 167 Bibliográfia 191 Summary, Résumé, Zusammenfassung 197