Idegenlégiósok

FÜLSZÖVEG Valamikor régen inasévek után a céhlegényeknek venniök kellett vándorbotjukat és külországban gyarapították tudásukat, majd hazatérve elkészítették mesterművüket, hogy céhmesterek lehessenek. Csak a céhlegények kirajzolásához hasonlítható labdarúgóinknak az a mozgása, amely az utóbbi hat évben végbement, az a folyamat, amely az "idegenlégiósok" kifejezést a magyar futball szakszókincsének részévé tette. Pálfalvi Gábor, a Futball-láz című nagy sikerű könyv szerzője, ezúttal a külföldön szerencsét próbáló magyar labdarúgókat fogta vallatóra. A rá jellemző alapossággal kísérelte meg feltérképezni, kinek mennyit és miért használ a légiósság, milyen kulisszatitkokról nem tud a magyar szurkolótábor, kinek miért sikerült és kinek miért nem. És egyáltalán, hogyan hat vissza az egész a magyar labdarúgásra. Ennyi év távlatából bevallhatom, hogy egyetemi vizsgáimra készülve mindig a tartalomjegyzéket, a címeket és alcímeket tanultam meg előbb. Akik az Idegenlégiósok-kal való ismerkedést a tartalomjegyzéknél kezdik, aligha teszik le a könyvet, hiszen olyan találóak az alcímek. Mint cseppben a tenger, kifejezik labdarúgó exportunk helyzetét, mind-mind elárulnak valamit. Negyven külföldre szegődött magyar focista szavait és adatait olvasva kiderül, hogy Bálintnak, Fazekasnak egyértelműen sikerült, Müllernek, Kocsisnak, Csapónak csak a számok szerint, Nyilasinak, Esterházynak, Szokolainak megvan az esélye rá, de a többiek bizony nem is öregbítették a magyar labdarúgás hírnevét és egyénileg is pórul jártak. Éppen a magyarázat, a tanulságlevonás miatt fontosak az olyan axióma szerű kinyilatkozások, amelyek a könyvben a futballista-céhlegényektől idézettek, mint "azok a magyar játékosok, akik komolyan veszik a profi szerződést, vágynak a sikerre, azok ebben a miliőben is képesek helytállni!" "Nem mindegy, kiket "delegálunk", mert egy-egy játékos révén, profi csapatban nyújtott teljesítményén keresztül is minősítik országa labdarúgását." Vagy amit Bálint vallott: "mindent alárendeltem a futballnak, nekem az jelentette a szórakozást, ha jól végeztem a munkámat. A megfelelni vágyás kitölti az életemet!" Ahogy a céhlegények külföldre küldésének az volt a célja, hogy a fejlettebb módszereket megtanulva, ellesve hazatérésük után a hazai ipart gyarapítsák, úgy labdarúgásunk vezetése is azt remélte, hogy képzett embereket kapunk majd vissza, akik vezetőként, edzőként gazdag tapasztalatok birtokában sokat segíthetnek a sportágnak. Ez egyelőre még várat magára! Novotny Zoltán Vissza TARTALOM Ajánlás (Részlet a FIFA főtitkárának leveléből) 5 Előszó 7 Az óragyáros ajánlata 9 Titok a sötét szobában (Bálint) 11 Nem teszünk árcédulát a nyakunkba 15 Mennyit ér Maradona és Nyilasi? 24 Idegenlégiós-lista 27 Gólok - királyok, koldusok 32 A labdát nem szabad elveszíteni! (Fazekas) 32 A kulcsszó: nettó (Müller) 36 Tragédia a kispadon (Salamon) 38 Füstbe ment "haditerv" (Bene) 39 Vakon a nagyvilágban (Kocsis I.) 40 A "darálóban" (Tóth A.) 44 Csak a számokat látta (Martos) 45 Kuncogtak a nők Lisszabonban (Mészáros) 47 Kilenc műtét (Pintér) 52 "Macska" a kenguruk között (Koritár) 53 ... és jött a francia szakszervezet! (Csapó) 55 Ingázó Coli (Halmosi) 56 Foltozott agyhártya (Gujdár) 58 Fél lábú nem kell! (Glázer) 60 Szakítás békében (Nagy L.) 61 Kálvária Belgiumban (Póczik) 62 Polgármester a miniszternél (Váradi) 68 Egy sztár Bécsben is sztár (Nyilasi) 71 Mikor a Főnök becsípett (Szokolai) 77 A pályáról kitiltva (Fecske) 82 "Csirkék" között (Weimper) 84 Doszé Ti Bálá! (Komjáti) 86 Fenyegető levelek (Esterházy) 88 Menedzserek 91 Ugyanez koronában, rubelban és zlotyban? 98 Még nincs lefújva (Zárszó helyett) 105 Képmelléklet 111