II. József utazásai Magyarországon, Erdélyben, Szlavóniában és a Temesi Bánságban 1768-1773

... temesi bánságban 1768-1773. II. Józsefet utazó császárként tartja számon a köztudat. Mind a kortársak, mind a későbbi korok történészei előszeretettel foglalkoznak utazásaival, különösen azokkal, amelyeket Falkenstein gróf álnév alatt, inkognitóban tett külföldön. A császárként, társuralkodóként birodalmán belül tett utazásainak tudományos feldolgozására eddig még nem került sor. Hogyan utazott a fiatal II. József? Használta-e elhíresült álnevét, a Falkenstein grófja címet birodalmában, és ott álruhában utazott-e? Váratlanok voltak-e látogatásai? A romantikus kalandkeresés helyett mi volt utazásaival a későbbi egyeduralkodó valódi célja? Mit tekintett fontosnak, mit figyelt meg utazásai során, hogy alattvalói életét és az államigazgatás működését jobbítani tudja? A kötet szerzője II. József 1768 és 1773 között a Magyarországon, Erdélyben, Szlavóniában és a Temesi Bánságban tett utazásainak elemzésével egyben e kérdésekre is választ ad. Számos történeti közhely korrigálása mellett bemutatja, hogyan, milyen alapossággal szervezték meg a látogatásokat. A császár nap mint nap vezetett útinaplóinak feljegyzéseiből megismerhetjük a fiatal József kíváncsiságának súlypontját, képet nyerünk a korabeli politikai, hadügyi, társadalmi, szociális és egyéb viszonyokról és problémákról, sőt szinte személyes ismerősként üdvözölhetjük a XVIII. Század derekán élt hivatalviselők némelyikét. Az utazások során összegyűjtött információk, a megismert országokról szerzett tapasztalatok nagy hatással voltak II. József reformelképzeléseire is. Az utazások közvetlen eredményei nyomon követhetők a tízezernél is több hozzá intézett beadvány elbírálásában, valamint már a társuralkodás idején bevezetett változásokban, az újabb rendeletekben és reformokban.