Hűség és szerelem

Részlet a könyvből: "Derzsi István őrvezető áll a hegytetőn. Alakja olyan, mint egy bronzszobor. Kissé szétveti lábát, kezében távcső, néha szeméhez emeli, s pásztázza a hegy lábánál elterülő völgyet, s a szomszédos dombokat. Odaát erdők, csipkés szélükkel beleolvadnak a szántóföldekbe. Itt-ott a domboldalon kisebb-nagyobb darab szőlők. Ifjú, üdezöld minden. Amott legtávolabb, a bükkös szélében, tehenek legelnek. Olyan a kép, mint egy festmény. Távcsővel más. Látja a tehenek minden moccanását. Az egyik hátsó lábával megvakarja a füle tövét, e mozdulaton mosolyogni kell. Az erdő szélében egy férfi áll hosszú kocsis ostorral. Nem igazi pásztor, de nem is csorda, amit legeltetett, öt-hat tehén. Piros-tarkák és elszélednek a zöld füvön. A távcső tovább siklik."