Hurcolkodás - Novellák

Valamennyire hasonlított az életem az Övéhez, s eléggé rendezetlen volt még akkoriban is. Talán épp emiatt igyekeztem rendet teremteni legalább ott, ahová a hatalmam elért, vagyis a saját írásaimban: a végső megfogalmazás után áhítoztam, s ez a makacs törekvés egy idő után már-már a stílromantika felé kezdett sodorni. S ha most magam elé idézem Őt, aki mestere volt a tündöklő egyszerűségnek és tisztaságnak, elgondolkozom: vajon hányatott sorsa után nem erkölcsi parancs volt-e számára a rend, a leginkább egymáshoz illő szavak tömbjeinek konok keresése, csiszolása, görgetése?... Ha franciának születik, ilyenszerűen fogalmazza meg szépészeti elveit: Én a többértelműségben is az egyértelműséget kedvelem, és az a meggyőződésem, hogy a világosság az író udvariassága... ...Kedves alakját fölidézve olykor elgondolom: mily különös és kegyetlen is néha a sors: harminc esztendővel ezelőtt kezdte szerkeszteni PISTA BÁCSI - valamennyiünk számára bácsi - a Napsugárt, ötvenegy éves korában távozott közülünk. S nemsokára már ott tartunk, hogy a legfiatalabb munkatárs is idősebb lesz nála. S mivel a holtak valóban nem vénülnek, így lesz ő lassan apánk helyett örökifjú testvérünk, életerős, vidám öcsénk, ha nem kegyeletsértő efféle gondolatokon merengeni... (Bálint Tibor)