Hozzánk a hóbagoly

Fülszöveg Kalász Márton új verseskötete szerves folytatása az előzőeknek, ugyanakkor azonban megújulás is költői pályáján. A feszes szerkezetű, szikár versek elliptikus megfogalmazásaikkal, távoli utalásaikkal, szokatlan, ritka és ízes szavakkal ezúttal is a tudat legmélyének ismeretlen rétegeiről tudósítanak, de most valahogy más oldalról és máshogyan mutatják, közelítik meg ezt a rejtett birodalmat. A művekben egymásra rajzolódik a külső és belső világ: különös, vibráló feszültség keletkezik így a kétféle jelentés között. A lélek alján meglapuló rettenet, félelem, szorongás vagy sarjadó remény most többnyire tájleírásokban, természet jelenségekben objektiválódik. Tematikailag továbbra is a mindig új alakban jelentkező örök emberi kérdések, egyéni létünk törékenysége, mulandó szépsége, saját sorsának alakulása, a felnőttkor gondjai, fájdalmai és reményei foglalkoztatják a szerzőt. Gyöngédség, fojtott és rejtett szeretet, mélabú és szomorú lemondás bujkál a sorok mögött, ám összefoglalóan azt is mondhatnánk, hogy egy vívódó és szenvedő, rokonszenves emberi arc tekint ránk a kötet lapjairól. Tartalom Kéregminták 7 Hétfaló 9 Elmenni, havazás előtt 10 Ott 11 Ismeretlen 12 Holt göröngy 13 Tanya 14 Hegyi gyümölcsös 15 Hóbagoly 17 Korán jött szalonkák 19 Sár 20 Úti pillanat 21 Délibáb 22 Vándorlás 23 Elvonulás 24 Medve 25 Mese 26 Párban 27 Hova 28 Vakság 29 Vers tavasz előtt 30 Szerelmes versek (Jó íz, Enigma) 31 Virágom, virágom 32 Tisztás, mező 33 Áramlás 35 Töredék, fagottra 37 Kedvesség 38 Szennai fohász 39 A házba vissza 40 Getsemáné 41 Élőbeszéd 46 Hosszú út (Betérni, Hallás) 47 Három noktürn 49 Hasonlítás (Szalmavirág, Árnika) 51 Cédulák Ahmatovából 53 Szilágyi Domokos emlékének 54 Románc 55 Takáts Gyulának 56 Utókor 57 Töredék, tévedésünkről 58 Dal 59 Derengés 60 Apokalipszis 62 Eposz 63 Változat 64 Sub rosa 65 Helsingör lelke 66 Ló 68 Kalamona 69 Esztendő 70 Lajtorja 71 Gyűrű 72 Jel 74 Forgás 75 Szavak 76