Híven önmagunkhoz - Barankovics István összegyűjtött írásai a kereszténydemokráciáról

Ellentmondásos korszakunk sorozatos tragédiái után folyamatosan keressük a szellemi és erkölcsi felemelkedés, a nemzeti boldogulás útját. Századunkban ugyan sohasem hiányoztak korunk önkritikus és világosan látó gondolkodói. ,,A mai világ nagyon is előrehaladott az abszolút erkölcsi szabályok általános tagadásában. Alig él már a jónak és rossznak tudatos megkülönböztetésében. Hajlandó az egész krízist, amelybe ez a kultúra jutott, ellenkező törekvések puszta harcának nézni..." - figyelmeztet Johan Huizinga, a holland kulturfilozófus 1935-ben. A tömegek azonban nemegyszer a hamis prófétákra hallgattak Nyugat-Európában és a kelet-közép-európai térségben is. Nemcsak a filozófiai gondolkodók hosszú sora, hanem az ismert svájci közgazdász, Wilhelm Röpke is figyelmeztetett a súlyos világgazdasági krízist követő 30-as évek elején a kor társadalmi válságát elemző híres könyvében: ,,...talán a legkomolyabb a családi élet hanyatlása, amely együtt jár az általános kóros fejlődéssel. Különösen jól mutatja, mennyire aláásta ez a fejlődés az egészséges emberi életet és helyes szerkezetű társadalom legalapvetőbb alapjait." A számos más forrásból is fakadó jelzések ellenére a katasztrófák sora rázta meg földrészünket és benne a Kárpát-medence népeit. A második világháború rémtetteit követő években is megszólaltak az okokat és tanulságokat mérlegelő nagy szellemek. Kitűnik közülük századunk elfelejtett nagy filozófusának és teológusának, a német Romano Guardininek lényeglátó felismerése: ,,A történelem menetében bebizonyosodott, hogy... az emberi szellem szabad arra, hogy jót vagy rosszat tegyen, építsen vagy pusztítson... bár nem kellene megtenni (a rosszat), bár mást, helyesebbet lehetne tenni. Ugyanez történt a leglényegesebb pontokon mindenütt. A dolgok hamis útra jutottak, amint a kialakult állapotok mutatják." Korszakunk válságával kapcsolatban arra figyelmeztet, hogy a tudomány és a technika révén az ember kezébe került hatalom jóval meghaladja erkölcsi felelősségtudatát és ,,A legnagyobb lehetőségek, de a legnagyobb veszélyek előtt állunk." Nem hiányoztak korunk szellemi és erkölcsi válságát látó gondolkodók közül a magyar próféták sem, akik váteszként jelezték a várható tragédiákat és a kivezető utak lehetséges távlatait... Vissza Fülszöveg Barankovics István összegyűjtött írásai a neves újságíró, politikus és kereszténydemokrata gondolkodó szellemi hagyatékáról nyújtanak átfogó képet. Az elmúlt években csupán néhány tanulmány jelent meg róla, de életműve a közvélemény számára ismeretlen maradt. A kötet számos az emigrációban készült írását is tartalmazza. A könyv megismerteti az olvasót, hogy miként volt aktív részese Barankovics a II. világháborút megelőző szellemi ellenállásnak és szociális reformmozgalmaknak. A Szekfű Gyula és Pethő Sándor baráti köréhez tartozó szerkesztő, újságíró elvetette a diktatúra mind jobb-, mind baloldali formáját, és következetesen keresztény humanista álláspontot képviselt. A háborút követően nagy elméleti felkészültséggel és a nyugat-európai mozgalmakkal egy időben alapozta meg hazánkban a kereszténydemokráciát. A Demokrata Néppárt egykori vezetőjét méltán tartják a magyar kereszténydemokrácia atyjának. Korszerű gondolatokat fogalmazott meg az emberi méltóságról, a társadalmi szolidaritásról, a haladás és a szabadság eszméjéről. Vissza Tartalom ELŐSZÓ 9 I. FEJEZET A MAGUNK ÚTJÁN 13 A magunk útján 15 Az Ország útja 20 Hol vagy, István király? 22 Szent István népe 27 A szent király hagyatéka 32 Kassai útmutatás 37 Híven önmagunkhoz 40 Március népe, március nemzete 45 A magyar géniusz evangélistája 50 II. FEJEZET PRÓFÉTAI LÁTOMÁS ÉS KERESZTÉNY HUMÁNUM 55 A tömegek lázadása és az uralmi illetéktelenség 57 Középosztály és disszimiláció 68 A magyar szociográfia a vádlottak padján 76 A pápai enciklika 81 Egy könyv a vezérállamról 83 Előszó Wilhelm Röpke: A harmadik út 89 A nyilas bárány és a demokrata farkas 92 Program és vallomás 97 Az emberiesség nevében 102 Levél a zsidókérdésről és a hitlerizmusról 109 Az antiszemitizmus okairól 114 III. FEJEZET EGY NEMZEDÉK TANÍTÓMESTEREI 133 Prohászka Ottokár 135 Ady bátorsága 142 Bethlen István Gróf 147 Teleki Pál 159 Előszó Pethő Sándor: A magunk útján című könyvéhez 162 Pethő Sándor sírjánál 166 Griger Miklós 170 Isten alázatos agitátora 172 IV. FEJEZET KIS NEMZET A TÖRTÉNELEM VIHARÁBAN 175 Könyvek mellől 177 A hármas értekezlet 182 A változásokra 187 A müncheni egyezmény és a békés revízió elve 191 A Felvidék visszatér 197 Az újévi cikk 202 A kis népek felelőssége 209 A béke és a kis nemzetek szuverenitása 214 Egységtörekvések és Magyarország 219 Sorsdöntő elhatározások, sorsdöntő évek előtt 223 V. FEJEZET KERESZTÉNYDEMOKRÁCIA - KERESZTÉNYPOLITIKA 249 A kereszténydemokráciáról 251 Haladás és keresztény politika 267 Arccal a keresztény állameszme felé 279 Miért kell keresztény világnézeti párt? 284 Barankovics István megnyitó beszéde 289 A demokrata néppárt programja 293 Mit akar a demokrata néppárt? 312 A kereszténypolitika iskolája - bevezetés 332 VI. FEJEZET AZ ELLENZÉK VEZÉRE PARLAMENTI BESZÉDEK 349 Szabadabb, félelemmentesebb életet 351 A rendeleti kormányzás veszélyeiről 378 Az iskolák államosításáról 395 A Néppárt helyzetéről 411 VII. FEJEZET VÁDAK ÉS VÁLASZOK 427 Válasz a támadásokra 429 Panamák és panamákra vivő alkalmak 435 Rákosi beszéde után... 441 Nyilt levél Balogh Istvánhoz 446 A névtelen levélíró 450 VIII. FEJEZET KORTÁRSAK BARANKOVICS ISTVÁNRÓL 455 Dessewffy Gyula megemlékezése Barankovics Istvánról 457 Mézes Miklós Emlékezés egy Magyar Kereszténydemokrata Államférfiúra 461 Szőnyi Zsuzsa: Barankovics Istvánról 468 Frey András: Szellemi önvédelem 470 Pályakép Gyorgyevics Miklós: A magyar kereszténydemokrácia apostola 474