Hazánk társadalomrajza (Nemzetnevelők könyvtára I./7)

ELŐSZÓ Bevezetés. Az utóbbi években az érdeklődés nálunk is a társadalmi kérdések felé fordul. Ez teljesen érthető, mert a társadalom az alapja az állami életnek, tehát akkor, mikor a magyar nemzet a véres háborúban útját kereső Európában saját sorsát biztosítani óhajtja, fokozott figyelmet érdemel a nemzeti államnak minden mozzanata, minden megnyilvánulási módja. Nálunk egészen sajátos elképzelések éltek sokáig a társadalomról. Míg más, szerencsésebb nemzetek a középkor végén és az újkor elején kiépítették állami létüket és nemzeti sajátosságaikat, különbözőségeiket államhatalmi berendezés útján érvényesíthették, addig nálunk századokon át a nemzet kétségbeesett küzdelmet folytatott államiságáért, nemzeti létének megmaradásáért. A keleti és nyugati szomszéd egyaránt ellenség volt, amely a magyarság megsemmisítésére tört. Az ország három részre oszlott; a középső, legnagyobb országrész idegen járom alatt nyögött; háborúk, rablókalandok pusztították ki népességét. A keleti országrész sokáig önálló és rövid ideig boldog életet élt, amelynek keretei között a lefokozott állami lét nem volt vita tárgya. A nyugati országrész viszont olyan uralkodóház alá került, amely négyszázéves uralma alatt ritkán mutatott teljes megértést a magyarság jogos igényeivel szemben és nem egyszer teljesen szembe helyezkedett velük. Vissza TARTALOM Bevezetés 3 A tanya 8 A falu 22 A város 42 A parasztság 58 A középosztály 77 A felsőosztály 92 Az alsóosztály 104 Az élethivatások 115 A szellemi élet 130 A visszacsatolt részek 139 A magyar lélek 150 Irodalmi jegyzetek 161 Tárgymutató 166