Hatholdas rózsakert

ELŐSZÓ Részlet a könyvből: TÓ A HEGYEK KÖZÖTT Mikor Benedek László tanító megérkezett Várújhelyre, még nyár volt és forróság, talán a legfülledtebb napjai az évnek, de éppen ebben a túlságban lehetett érezni valami ősziest. Párás hőség volt ez, aminthogy egyáltalában az egész környék alig ismerte a száraz-meleget; a levegő mindig tele volt kigőzölgésekkel. Reggelente ködök lapultak a földre, s lassan szakadoztak a fák között; a nap ereje nehezen bírt velük, de végre is megolvasztotta s mintegy megemésztette őket: maga is nehéz és nedves lett tőlük. A tanító sohasem látott még napfényt, amely úgy hasonlított volna a ködhöz. Eleinte valósággal szédült a belélegzéstől; izzadt és kábult, mint aki fülledt szobában valami gyulladás ellen >>inhalál<<. Később megszokta és szerette ezt a szédületet. Nagy sétákat tett, s lábai szinte öntudatlanul odavonták, ahol a levegő legsűrűbb, a föld legpárásabb, az ég legsúlyosabb, a napfény legkegyetlenebb volt. Vissza TARTALOM Tó a hegyek között 5 Hatholdas rózsakert 22 Káp Isten 106 Trucclyuk (Boudoir) 113 Egy biztos nyár 121 Két fantázia A Kristóf-darazsak 128 A >>kutya<< 134 Házaspár, Gádoroson 140